Az idei kánikula láttán, úgy érzem, néhány kiegészítést kell tennem egy korábbi bejegyzéshez (Félmegoldás az időjárás alakulására, 2006. május 31.).
Emlékeztetőül: Az alapkonfliktus az volt, hogy a meteorológusok elfogadhatatlan pontatlansággal jeleznek előre, illetve nem ritkán rossz időt jósolnak. Mindkét esetben szankcióra van szükség.
Nem világos azonban, hogy mi a teendő pl. most, amikor hideg, esős, szomorú nyarat prognosztizáltak, a valóság pedig néhány meleg periódussal megszakított, hónapokig tartó kánikula. Nem könnyű a válasz. Tulajdonképpen itt is az ítélkező személyisége dönt. Nem tudnám nyugodt szívvel elítélni azt sem, aki a fogva tartott időjósait csoportosan megbünteti, de azt sem, aki a kilátásba helyezett megtorlás bevégzése előtt pár pillanattal kegyelemben részesíti őket.
nem sokat foglalkozom az időjóslatokkal, egyáltalán a jóslatokkal.
nyilvánvalóan a megoldás, a “végső” megoldás valami tengerparti, óceánparti életre történő berendezkedés lenne, valahol/szinte bárhol a mérsékelt övben: nyáron hűsít, télen nem engedi a komolyabb fagyot.
vagy, ha a tárcám/kártyám engedné: a folyamatos vonulás, vándormadárként tavaszból tavaszba. nem is kellene sokat költözni, nem is kellene sokat költeni. épp csak annyit, amennyi most nincs.
KedvelésKedvelés