Négylábú emlősállatok alakítása

A gyerekek egy bizonyos életszakaszban szívesen adják ki magukat (ha minden jól megy, csak játékból, és csak korlátozott ideig) különböző állatoknak. Eközben egyetlen igazán fogós problémával találkoznak: hátsó végtagjuk (lábuk) az elsőkhöz viszonyított hosszával, ami vagy térdre kényszeríti őket, vagy a hátuk emelkedik folyamatosan, hogy végül az eljátszott lény a fenéknél érje el a maximális magasságot. Egyik megoldás sem megnyugtató, de még az arany középút is sután fest. A dolog élét úgy lehetne elvenni, hogy pl. nagyokat ugrani képes, így jól fejlett hátsó lábakkal rendelkező nyulat játszik a gyerek. A ragadozók, azon belül is a nagymacskák, viszont sokkal népszerűbbek, tehát óriási nyomás nehezedik az óvodásokra, hogy mégis inkább mondjuk oroszlánost játsszanak.