Marja büszkén mutatta barátainak, hogy ő is hozzáadta a maga részét a monumentális műhöz. Nézzék csak meg, ott van a jobb alsó sarokban. Rengeteget dolgozott vele, ott minden olyan színű, amilyennek akarta, illetve amilyennek természettől fogva lennie kell. Persze azért a többi rész készítőivel is egyeztetni kellett, illetve ugyanez igaz egyéb stíluselemekre is. Tehát lényegében olyan, amilyennek akarta. Mondjuk a festék típusát nem ő választhatta meg, az adott volt, dehát egy közös műnél, ahol sokaknak kell együtt dolgoznia, kompromisszumokat kell kötni.
De a barátai sehogy sem akarták megérteni Marját. Mindenáron azt akarták tudni, hogy mi ez az egész. Mi a mű? Nem volt egyértelmű Marja számára, hogy tényleg nem tudják, nem látják, vagy tudnak és látnak valamit, de az egészen más, mint amit ő tud. Látni ugyanis – most, hogy belegondolt – még nem látta.
Odament hozzájuk, közben vissza-visszanézve, hogy az ismerős részletekre maga is rácsodálkozhasson az új perspektívából. Ahogy odaért hozzájuk, végleg megfordult, hogy ő is egészben lássa a festményt, és el tudja magyarázni a többieknek, hogy mit kell látniuk. De így messzebről valahogy jelentőségét vesztette a saját része, a fészek a tojásokkal, és rádöbbent, hogy noha azt gondolta, hogy egész jól tudja, hogy a többiek mit csináltak vele párhuzamosan, egészen másnak képzelte az összképet. Bizonyos dolgok tényleg olyasmik voltak, mint amikről az alkotóik beszéltek, más részeknél ugyanakkor már csak jóindulattal lehetett felfedezni a párhuzamot az általa ismert terv és a végeredmény között.
De ezek apróságok. Az igazán megdöbbentő az volt, hogy a domboldal szakadék volt, a galamb keselyű, az ég világoskék ponyva, rajta a felhők egyszerű kifakult foltok. Szólni akart a többieknek, hogy álljanak meg egy pillanatra, jöjjenek oda, ahol ő áll, és nézzék meg ők is az összképet. De egyelőre nem tudott megszólalni, csak furcsa nosztalgiával, hirtelen valahogy a távolból nézte őket, ahogy aprólékos gondossággal javítgatják a színeket – persze egyeztetve a többi serénykedővel.
egypercesek 