A konferencián Csitkovics professzor aláhúzta, hogy az oktatásnak mindennél fontosabb szerepe van az emberiség felemelésében. Mondandóját nyolc évvel korábbi időutazásának egy tapasztalatával illusztrálta.
A 2047-es évben a lakosság döntő többsége a testébe integrált info-kommunikációs berendezésével gondolatvezérléssel, belső hangátvitellel, illetve egy olyan kivetítővel tartotta a kapcsolatot, mely a szem fókuszát is követve, térben a felhasználó elé vetítette a kívánt paramétereket, üzeneteket, stb.
Csitkovicsnak különösen ez utóbbi megoldás keltette fel az érdeklődését, de a rendelkezésére álló mintegy háromnegyed óra alatt nem talált egyetlen embert sem, aki akár csak nagyjából tisztában lett volna az eszköz működésének alapelveivel. (Az adott időkorlát alatt és körülmények között Csitkovics nem talált hozzáférhető internet elérést. Feltételezi, hogy az is mindenkinek a szervezetébe integráltan működött).
Ön tudja, hogy működik a villanykörte, vagy a belső égésű motor? Esetleg kérdezte már valaki Öntől?
egypercesek 
éppen végzős mat-fiz tagozatosak voltunk.
egy bulin úgy adódott, hogy a társaságban rajtunk kívül csupa bölcsész hallgató volt
valahogy arra terelődött a szó: mennyire szakbarbár képzés folyik a műszaki egyetemeken – ahova éppen jelentkeztünk
addig-addig folyt a vita, hogy azt mondtuk: most készítsünk egy kis kvízjátékot: mi hárman összeírunk 10 olyan kérdést, ami szerintünk hozzátartozik egy “korszerűen” művelt ember ismereteihez, és készítsenek egy ilyen kérdéscsoportot a bölcsészek is: irodalom, zene, képzőművészet, történelem, film, ilyesmi. amit “tudni illik”.
nagyon meglepő eredmény született: a bölcsészek 20-30 %-os eredményt produkáltak, jóindulattal. pedig nem “szivatós” kérdéseket kaptak: mitől “folyik az áram”, mit biztosít a biztosíték,miért marad levegőben a repülő, miért kattog a csap esetenként /akkoriban ez elég gyakorta megesett/, mi van messzebb: ami 1 mérföldre van, vagy ami 1 km-re.
KedvelésKedvelés
És a bölcsészek miket kérdeztek? És a matfizesek hogy teljesítettek?
KedvelésKedvelés
Ez a rögtönzött kvízjáték meglehetősen régen történt.
Durván az eredményekre úgy emlékszem, hogy a vártnak éppen a fordítottja lett: tartotta magát az a hiedelem bennünk is, hogy a természettudományokkal foglalkozók „szakbarbárok”, azaz saját szűkebb területükön túlra nem tekintenek, szemben a széles érdeklődésű bölcsészekkel.
Az eredmények számokban: a matfizesek 70-80 %-os eredményt értek el az általános, műveltségi kérdésekből, a bölcsész hallgatók 20-30 % -os eredményt hoztak ki magukból.
Hogy mik voltak a bölcsész- műveltségi kérdések?
Persze, nem emlékszem. De jellegében valami hasonlók:
/lényeg, hogy csak olyan kérdést volt szabad feltenni, amire a helyes választ teljes bizonyossággal, segédeszköz használata nélkül egyöntetűen tudták a kérdezők/
• Ki írta a Borisz Godunovot?
• Mi a közös Harpagonban és Scrooge-ban – menjünk tovább: mi a közös Scrooge-ban és Akakij Akakijevicsben?
• Folytasd:
Hajdan, egy faluban,
A Nyíren-é, vagy
Az Erdőháton,
Hogy hol esett…
• Mit takar /mi a mögöttes jelentése/ Eszterházynál a „fűzfáztat” kifejezés? /Termelési (kiss)regény/
• Mondj 3 mai magyar drámaírót, akinek játsszák darabját!
• Társkeresés:
Tegyél mellé szeretőt, férjet:
Brüll Adél –
Kozmutza Flóra –
Losonczy Anna –
Tegyél mellé férjet:
Laborfalvy Róza –
Gyarmati Fanni –
Boncza Berta –
• Kihez kötődik?:
Mont Saint Victoire –
Auvers-sur Oise /+ Arles/ –
Éjjeli őrjárat –
• Hogy hívták a Baradlay fiúkat?
• Mi az, hogy „megindul a birnami erdő”?
• Tegyél mellé filmcímet:
Pasolini –
Forman –
Antonioni –
Almodovar –
Tarantino –
ha valami nem megy, írd be a kommnetbe – nem írok válaszokat, hátha vki játszani akar vele
KedvelésKedvelés