Még nem olvastam a könyvet, de biztos vagyok benne, hogy a film készítői pontosan (úgy) értették Hrabalt (ahogy én).
A mesélő sokszor és sokat idéz az eredeti szövegből (legalábbis gondolom, hogy így van, mert nem onnan idézni baromság lenne). De nem csak ettől jó a film. Hanem mert minden jelenetből és minden színészből árad a bájosan egyszerű, de a lényeget meglátó, semmit el nem hallgató, de nem ítélkező tisztaszívű hrabali világlátás.
Végülis nekem úgy tűnik, hogy ez alapján a film alapján meg lehet szeretni Hrabalt. Ha meg már eleve szeretjük, meg lehet tapasztalni, hogy sokan mások is így vannak vele.
egypercesek 