Talán az egyértelműen normális mértéken túl is törekszem a hatékonyságra. Ma például különös örömet okozott, hogy az úszóbérletem utolsó lehetőségét az év utolsó szóba jöhető napján, azaz még 2007-ben, és a külső ötvenes medence hosszában felparcellázott állapotában úszhattam le (hétköznapokon keresztben lehet csak úszni), udvariasan elhárítva a megmaradt bérlettel rendelkezők diszkontált ajánlatait.
De alakulhatott volna egészen másképp is a napom. Akkor ugyanis, ha a két megcsúszásom egyikéből valódi esés lett volna a jeges, -5 fokos betonon. Akkor csak az egyik szemem nevetne. Így csak a lépcsőn siklottam le, közben hátra-karkörzést végezve, illetve a vízből kiugorva gyakoroltam kicsit a moon walkot.
egypercesek 