A gimnáziumi bandában lehettem volna én a dobos, de mire elhatároztam magam, Guszti már egy hete csinálta a csuklólazító gyakorlatokat. Meg amúgy is hamarosan kiderült, hogy az érdemi doboláshoz azt is tudni kellene, hogy az ember az egyik kezével minden, a másikkal minden második, a lábával pedig minden harmadik ütemre üt egyet. Hogy ez képtelenség, az önmagában nem lett volna baj, csak így megnövekedett a jelentősége annak, hogy gitározni, énekelni, zenét szerezni és kottát olvasni sem tudtam.
egypercesek 