Azokat a kérdőíveket, amikben sorra meg kell jelölni válaszokat aszerint, hogy te mit tennél az adott helyzetben, rengetegen – anélkül, hogy ez tudatosulna bennük – úgy töltik ki, hogy mit tartanak helyesnek, illetve hogyan cselekednének, ha személyiségük megvalósult álom lenne.
Ezzel két gond van. 1.) Az amúgy is hiányos, torz önismeretet még sötétebb verembe taszítja; 2.) Kurvára feldühít engem. Jó. Hát a második az én gondom, nem a kitöltőé.
egypercesek 
Szerintem a legtöbbször ott kezdődik a baj, hogy el sem olvassák az instrukciót, nem hogy félreértelmeznék. Nem olvasnak, csak karikáznak. (Kattintanak.) Persze csak örüljek, hogy kitöltik egyáltalán! 😀
KedvelésKedvelés
Az egyik kedvenc marketingtitkom az, hogy egy fickó elmagyarázta egyszer, hogy a fókuszcsoportok (véleményelmondós, terméket megvennéd-e bejelölős tízhúszfős statisztikai csoport) nem működnek. Mert amikor a vegetariánus McBurger és a kék pepsi tökéletes kudarcként pattant vissza a piac páncéljáról, kiderült hogy tízből tízük úgy gondolta, hogy “ezt a terméket tutira imádnák a vevők, jó, hát én persze nem venném meg, de tényleg korszakalkotó ötlet”.
KedvelésKedvelés