Pech

 

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}

Épp kettesbe váltottam, és a fordulatszámmérő vörös mutatóját figyeltem, ahogy a hatezres osztás felé lendül, amikor a szélvédő felső élének magasságában, a látótér határán a pillanat törtrészéig egy szokatlanul nagy foltot láttam feltűnni, majd szinte értelmezhetetlenül parányi időmorzsával később csak az iszonyú csattanást hallottam. Beleremegett a karosszéria, a betört üveg pedig sűrű pókháló módjára roskadt a műszerfalra.

 

A fékbe tapostam, rögtön kikötöttem az övemet, de pár pillanatig nem tudtam megmozdulni. Éreztem, ahogy a fejbőrömtől a lábszáramig fut a lúdbőrzés, és görcsös kilégzésemet remegés osztja egyenetlen szakaszokra. Kihűlt ujjakkal nyúltam a kilincs felé. Kiszálltam.

 

Az úton a nyugdíjas testnevelő-tanár élettelen teste feküdt, aki a múlt héten életkedvtől sugárzó szemekkel, lelkes, túláradó gesztusokkal újságolta, hogy nagy dolgok várnak rá, mert – nem fogom elhinni – megtanult repülni.

Hozzászólás