Egy régebbi, angol kollégám éveken át élt Svédországban. Azt mesélte nekem, hogy a svéd nyelvet tökéletesen bírja, ami nem csak az ő érdeme, hanem attól is van, hogy az gyermekien fejletlen, egyszerű nyelv. Ilyet már hallottam az angolról is, de ezt el se árultam a kollégának, hanem csak finoman rákérdeztem, hogy lehet-e, hogy vannak a svédnek olyan mezsgyéi, ahol ő még nem járt. Jelezte, hogy érti a kérdést, de higgyem el: a svéd nyelvben tényleg nincs több. Bólintottam, és fejben betettem a figurát a magas önbizalmú korlátoltaknak fenntartott fakkba.
Nem azért mondom, de itt sokan dicsérik az angolomat, ami jó esetben talán olyan lehet, mint a fent említett csóka svédje. Sokak szemében ez a teljesítményem a valósnál nagyobbnak tűnik. Rengeteg – ami azt illeti, egyszerűbb – embertől hallottam itt Angliában, hogy az angol a világ legnehezebb nyelve egyrészt a sok akcentus, másrészt az írás és ejtés különbözősége miatt. Akik így nyilatkoznak, azok maguk egyetlen más nyelvet sem beszélnek.
Néha megerősítést várnak tőlem, amire én úgy isten igazából képtelen vagyok, és inkább olyasmiket szoktam mondani, hogy az elboldoguláshoz már elégséges szintre azért nem olyan pokolian nehéz eljutni, aztán ennyiben maradunk.
Egy utasom az eddig szokásosan lefolyó beszélgetést megtoldotta azzal, hogy ő rengeteget olvasott Magyarországról (is). Itt persze megkérdeztem, hogy na és miket. Erre sejtelmes mosollyal megcsóválta csak a fejét, mint aki csak jelezni akarja, hogy többet tud annál, mint amit hallani szeretnék, és azt mondta, hogy nagyjából mindent tud, és ebből a mérhetetlenül óriási halmazból a II. Világháborút és a bűnözést emelte ki.
Itt nem is időztünk többet, hanem – tévesen – azt mondta, hogy az akcentusom osztrák, és a barátnőjéhez fordult, mintegy kérdőleg, hogy az megértette-e, hogy miről van itt szó (szomszédos országok), és felismeri-e a jelentőségét (én nem). A csaj úgy nézhetett, ami kielégítette a figurát, úgyhogy az belemelegedett a nyelvek témájába. (Kisebb összeget fel mernék tenni arra, hogy a figura nem tudott a magyar nyelv létezéséről).
Elmondta, hogy tehát az angol a legnehezebb nyelv, utána jön a kínai, és a japán, a többi ehhez képest nem is érdekes. Érdekes viszont, hogy a legtöbben a spanyolt beszélik a világon (valójában ugye híresen a mandarint / kínait), és hogy ez az állítása ne csak a levegőben lógjon, az egyébként portugál nyelvű Brazíliát hozta fel példának, majd hozzátette még Bolíviát, és végül elárulta, hogy nincs értelme egyenként sorolni a spanyolajkú országokat: egész Dél-Amerika ilyen. Megint a barátnőjére nézett, és – Észak-Amerikát viszonyítási pontként felhasználva – elmagyarázta neki, hogy Dél-Amerika merre van.
Tény, hogy az angolok nincsenek könnyű helyzetben, ami az idegen nyelvek elsajátítását illeti. Akárhova mennek, ott a helyiek inkább előbb, mint utóbb meg fognak próbálni angolul kommunikálni velük – és az sikerülni is fog. Ugyanakkor kénytelen vagyok lustaságra is gyanakodni, mert Magyarországon is ismertem olyan embert (jó, mondjuk ő ír volt), aki egy évtized alatt sem jutott messzebb a „keszenem szepen” és „djónapot” szókészletnél. Itt, Angliában mostanra viszont már tényleg tucatnyi emberrel beszéltem, akik három, öt, tíz éveket el tudtak tölteni úgy Németországban, Spanyolországban és egyéb helyeken, hogy semmit nem tanultak meg az adott ország nyelvéből azon túl, ami egy váratlan fordulatoktól és buktatóktól mentes sörrendelésén túlmutatna.
egypercesek 
@Pécsi bölcsész: haha amugy megneztem szoval egy elutes miatt vesztettem el a hitelem? LOL
KedvelésKedvelés
@Pécsi bölcsész:
A helyesírás általában korrelál az illető ember műveltségével, de csak általában, sok kivétel lehet. Másrészt a műveltség sem mindig korrelál szorosan az értelmi képességekkel. Ott vannak pl. a szakbarbárok (isten őrizz, nem rád és nem is ötgörbebögrére célzok, egyőtöket sem ismerem), akik általában intelligensek, ám műveletlenek.
Kisebb-nagyobb mértékű diszlexia is rossz helyesírással jár, ám ettől még simán lediplomázhat valaki, hiszen nem érinti az értelmi képességeit.
KedvelésKedvelés
@Online Távmunkás: ja azt is tudom (; csak ott vannak olyan szakszavak is ami a szotarban sincs benne/ vagy tobb verzio van a szotarban de az adott szakteruleten az egyiket hasznaljak. Szoval az valahol ertheto.
De valahogy az hogy 4 kulfoldi irogatja fel az anyanyelvi beszeloknek a szotarat vizsga alatt az meglepett Amerikaban. Foleg hogy mindenki azt hiszi hogy az angol a japanhoz kepest konnyu.(en is azt hittem). de szokincsben azert az angol is ott van.
KedvelésKedvelés
@Kovacs Nocraft Jozsefne: koszonom.
ja sajnos vegigolvastam a konyvtarat az sem segitett ugyhogy ez nem szakbarbarsag. miota mondjuk itt vagyok az angol helyesirasom is kezd szetesni pedig mivel minden szot tanultam az egesz jo volt. valoszinuleg valami diszlexia fele lehet , de valahogy tuleltem/ elem.
KedvelésKedvelés
@otgorbebogre: Azon vajon elgondolkodott valaki, hogy vajon milyen szakember lesz abból, akkor a szakterületéhez tartozó szakat sem tudja fejből, mert vizsgán a tábláról olvassa? Amerikában 10-15 éve matematika érettséginél is szokás volt a másodfokú egyenlet megoldóképletét felírni a táblára a legnehezebb feladatokhoz…
KedvelésKedvelés
@Online Távmunkás: en igen ((: , de lehet hogy ok is mert ha szakmai iskolaba akar valaki felvetelizni (jog, phD, orvosi, uzleti es tarsai) matek es szokincs felveteli van. gondolom a tobbieknek meg marad a google, de sokan “passziobol” is szavakat tanulnak. az angolban az a vicc , hogy a nehezseget nem is igazan a szakszavak okozzak. rengeteg olyan szo van amit alig alig hasznalnak, erzelmek, hangulatok kifejezesere, sok a latin + regi szo. Ha GRE szavakat latok/ hallok meg mindig ujongok, hogy ertem. de ami fontos , hogy ezeket a szavakat ritkan de aktivan hasznaljak. ugyhogy elfelejteni oket nem lehet.
KedvelésKedvelés
gre.tyrannosaurusprep.com/Vocabulary/Quiz-Games
pl. ezt a jatekot mindenki ki tudja probalni de van meg online 1000
ez novekvo nehezsegu de rizst adnak a raszoruloknak ha jatszik valaki:
freerice.com/#/english-vocabulary/1511
KedvelésKedvelés
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
zusammenfassend, hoch deutsch
KedvelésKedvelés
@Balt:
“Apropó: a “kötelező” tegeződés innen jött az angolba, vagy fordítva? Talán inkább fordítva, ha jól tudom, a svédből alig 100 éve “irtották ki” a magázódást.”
A svéd nyelvvel nem vagyok közelebbi ismeretségben, de az angolról bizton állíthatom, hogy nincs már benne tegeződés. A magázódás maradt meg (you), a tegeződés kihalt (thou). Bibliaban (King James version) meg olvasható a tegező alak (thou, thy), de ez régies.
Általában ezen szoktak lebukni a magyarok, akik az angol nyelvről okoskodnak, de valójában nem tudják miről beszélnek, hogy azt hangoztatják, az angolban mindenki tegez mindenkit. Ez alapvető hazugság vagy ostoba tévedés. Az angol nyelvben ma már csak magázás van!
KedvelésKedvelés
@Eino81: +1
“magyar angol oktatás csak az elvárt oxfordi kiejtést tanítja (és fogadja el)”
Én amerikai közegben tanultam meg angolul, nincs received pronunciation (RP) kiejtésem, amire a magyarországi angoltanárokat idomítják és egyedül ezt hajlandóak elfogadni vizsgán (ami nevetséges). De a világ jó részén szerencsére az amerikai angol a standard ma már. Volt angol gyarmatokon jó a RP, India, Pakisztán, Banglades, de hála Hollywoodnak, az amerikai egyetemek vonzerejének és az internetnek az észak-amerikai kiejtés elterjedtebb nemzetközi társaságban, legalább akkora presztizse van egy kaliforniai akcentusnak, mint a posh BBC Englishnek.
Az akcentusnál sokkal fontosabb a helyes kiejtés és hangsúly. Lehet idegen akcentusod (ha nem óvodáskorban kezdtek anyanyelvi közegben a nyelvtanulást, akkor úgyis lesz idegen akcentusod), de a hangok kiejtése, hangsúly rendben legyen. Ennyi a lényeg.
A rossz kiejtés és rossz hangsúly nem akcentus, hanem rossz nyelvtudás!
KedvelésKedvelés
@whw:
Igazad van, általában azon szoktak lebukni egyes magukat túl okosnak tartó magyarok, akik az angol nyelvről okoskodnak, de valójában nem tudják miről beszélnek, hogy azt hangoztatják, az angolban mindenki magáz mindenkit. Ez alapvető hazugság vagy ostoba tévedés.
Az angolban ugyanúgy megvan a tegezés és a magázás, ill. ezen belül is a távolságtartás és a tisztelet kifejezésének több fokozata. Csak éppen nem két különböző személyes névmással fejezik ki, hanem egyéb stiláris eszközökkel. Ez egyben arra is alkalmas, hogy elkerüljék azt a hirtelen attitűdváltást, ami pl. a magyarban a magázódásról a tegeződésre való váltás jelent.
A magyarban sem mindegy, hogy akit magázok, azt a “Jóska, legyen szíves idejönni” vagy “Kovács úr, legyen szíves idejönni” szavakkal hívom.
Sőt az angoloban is van valami ahhoz hasonló kifejezés, hogy tegezni: “we are on a first name basis”.
Azért persze érdekes, hogy a szinkronizált szerelmes filmekben rendszerint az első csók után váltanak magázódásról tegeződésre. 🙂 Persze ez a fordító részéről abszolút logikus és helyes.
KedvelésKedvelés
@whw: Függetlenül attól, hogy a múltban a you magázó személyes névmás volt, ma (ill. vagy 300 éve) nem különböztet meg az angol magázó és tegező alakot (legfeljebb körülírva).
http://www.angoltanszek.hu/TUT/tut.php?tid=1608
Való igaz – és itt tévedtem -, hogy az újkeletű, fél évszázados svéd tegeződés nem azonos az angol jelenséggel, mert ott politikai döntés volt a magázódó forma elhagyása:
e-szakos.blog.hu/2011/06/04/te_reform#more2956080
KedvelésKedvelés