Kíváncsi lennék, hogy mennyire általános az a jelenség, amit itt a házban tapasztalunk, hogy a hétköznapi, valódi életben történő, olykor megdöbbentő horderejű áttörések egyszerűen nem jutnak el a nyilvánosságig, más, piszlicsáré dolgokon meg heteket lovagolnak.
Fogadok, hogy senki nem hallott Dr. Cerkóf Miklósról, vagy ahogy a házban mindenki hívja, Mikiről. Ő egy huszonegyedik századi reneszánsz ember, aki gyakorló filozófusként rájött, hogy a filozófia végső soron mindenre vonatkozik, minden valamire való megoldás csak általa születhet, minden más csak operatív részletkérdés. Miki amúgy az ilyen részletkérdéseket is a filozófia felől közelíti meg, és foglalkozik a zoológiától kezdve a uszodatechnikán át a történelemig mindenfélével.
Azzal szoktam hízelegni magamnak, hogy szegről-végről talán egy kicsit én is részese voltam az eddigi – szerintem – legnagyobb dobásának. Arról beszélgettünk egy délutánon jó pár évvel ezelőtt, hogy a valóság mennyire objektív, illetve mennyire a fejünkben futó fikció, amikor a szokásos dolog történt: engem egyszerűen felőrölt a dolog; egy ponton túl olyan komplexszé válik minden, hogy a percekkel korábban lefektetett elvek sem tűntek tarthatónak, szédülni kezdtem, aztán úgy éreztem magam, mint aki nem aludt három napja, és le kellett feküdnöm.
Mikit viszont elkapta a lendület, és éjszakába nyúlón folytatta a gondolatmenet bogozgatását, egészen addig, amíg már ő sem bírta tovább. Az ilyen helyzetekből máshogy nem tud kijönni, mint meditációval, úgyhogy most se tett másként.
Ennek a meditációnak a – ha jól tudom – ötödik órájában történt a dolog. Ezt nagyjából lehetetlen szavakkal leírni, de annyi történt, hogy Miki fejéből kipattant az izraeli kopó. Nyilván nem a szó szoros értelmében, de mégis úgy, hogy Miki teljes bizonyossággal megélte, hogy mi történt.
Három nappal később a Moszad emberei a Negev sivatag peremén találtak egy, a kiszáradás határán lévő, leharcolt kutyát: az első izraeli kopót a világon. Bevitték a bázisra, és Pallas Athénének, röviden Palinak nevezték el. Pali minden várakozást felülmúlóan gyorsan szedte össze magát, és nagyon hamar kiderült, hogy gyakorlatilag minden képességében messze felülmúlja az összes eddig ismert kutyafajtát, természetesen beleértve a legintelligensebb, legerősebb, leggyorsabb fajtákat.
Azóta több példány is született, mindegyikük a Moszad „alkalmazásában” áll, és a legelképesztőbb legendák keringenek róluk, és az akciókról, amikben részt vettek. Elvileg civilek is tarthatnák – fegyverviselési engedéllyel – de a gyakorlatban képtelenség akár egyetlen példányhoz is hozzájutni, többek között már csak azért sem, mert az izraeli kopó képességeinél fogva ellophatatlan.
A világon egyedüliként Mikinek felajánlottak egyet, miután rátaláltak az akkor a valóságban még nem létező fajtáról szóló leírására, de Miki sokkal inkább a macskák felé hajlik, úgyhogy visszautasította a felajánlást.