Amikor az unoka azt mondta, hogy Na, akkor én lecuccolok, a nagyapa nagyon megörült, mert az az igazság, hogy az utóbbi jónéhány évben nem találta a hangot a kisebbik lánya fiával, olyan pedig végképp nem fordult elő, hogy az a segítségét ajánlotta volna fel. Amikor azonban bő fél órával később a hosszú hétvégére összekészített csomagokat ugyanúgy találta a lépcsőházban, ahogy hagyta őket, unokája viszont enervált mosollyal a szája szegletében hevert a vendégágyon, rájött, hogy a lecuccolás a mai fiataloknál alighanem azt jelentheti, hogy annyi tudatmódosító szert vesznek magukhoz, hogy – ahogy ő mondaná – műveletképtelenné válnak.