Mi és a külvilág

Miközben a tudomány iránt érdeklődő közvéleményt a bél-agy tengely kapcsán tett felfedezések tartják lázban, egy szolnoki biológus olyan felfedezést tett, ami nem csak a természet-tudósok számára jelent paradigmaváltást, hanem a filozófusoknak is újra fel kell tenniük a kérdést: mi tesz minket emberré, hol húzódik a határ közöttünk és a külvilág között.

De ugorjunk vissza a történet elejére. Dr. Lázár Simon egy esős nap reggelén egy ügyetlen mozdulattal elszakította a nappali redőnyének gurtniját. Megpróbálta feltárni, hogy ő maga meg tudja-e javítani a rúgós szerkezetet, és arra jutott, hogy nem: szerelőt kell hívnia. Kis keresgélés után egy Horváth László nevű, nyílászárókkal foglalkozó szakembert hívott fel, akiről azonban kiderült, hogy már jó ideje nem foglalkozik redőnyökkel, hanem csak ablakokra és ajtókra szakosodik, de van valaki, akit ilyenkor mindig ajánlani szokott, az illetőt Balázs Károlynak hívják.

Dr. Lázár fel is hívta őt azzal, hogy Horváth ajánlotta, és noha Balázs nem tudta, hogy Lázár kiről beszél, a megállapodás létrejött, és másnap a redőny szebben futott, mint új korában. Dr. Lázárnak nem sokkal ezután az egyik ablaka zármechanizmusával is meggyűlt a baja, és ezúttal rögtön tudta, kit kell hívnia. Mintegy mellesleg újságolta a nyílászárókkal foglalkozó férfinek, hogy a redőnyös nem tudta őt beazonosítani, mire újabb meglepő dolog történt: Horváth nem emlékezett arra, hogy bárkit ajánlott volna, különösen nem redőnyözésre, hiszen azzal elvileg ő is foglalkozik, csak az utóbbi nagyjából egy évben egyetlen ilyen témájú megkeresést sem kapott, amit ugyan furcsállt, de mivel az üzlet amúgy jól ment, különösebb jelentőséget nem tulajdonított neki.

Dr. Lázár értetlenül állt a történtek előtt, és az elkövetkezendő hónapokban így vagy úgy, kisebb vagy nagyobb intenzitással, de mindig a fejében motoszkált a különös eset, de egyszerűen nem talált rá magyarázatot.

Mindez pár hónappal később, a helyi Mesterségek Ünnepén változott meg. Mind Horváth, mind Balázs kiállítók voltak, ráadásul hasonló szakterületük végett egymáshoz meglehetősen közel. Dr. Lázár kihasználta az alkalmat, és bemutatta egymásnak őket, miközben kicsit arra számított, hogy valami kópéságot fog leleplezni. De nem ez történt. A két férfi látszólag tényleg nem ismerte egymást, sőt gyanakvással tekintettek a másikra, és Dr. Lázárra is, akinek a kínos helyzet közepette is feltűnt valami.

Mindkét férfinek alig észrevehetően, de fehéres, szederjes lepedék ült a szája sarkában. Hidegrázás futott végig a gerincén. Szakmai intuíciója azt súgta neki, hogy egyszerre minden mozaik-darab a helyére került, viszont mégis képtelenségnek tűnt az egész, legalábbis embereknél ilyet még senki nem írt le.

Dr. Lázár hivatását tekintve biológus volt, szakterülete a gombák, azon belül is az Ophiocordyceps, a gombafaj, ami a köznyelvben a Zombi Hangya Gombaként híresült el. A redőnyös eset kísértetiesen hasonlított a kutatási területére tartozó jelenségcsoportra, ahol egy gomba hangyák idegrendszere fölött veszi át az irányítást, és fordítja azokat a saját javára, egészen odáig, hogy az a gazdatestek halálához vezet, miután a gomba továbbszaporodásában rájuk rótt szerepüket is betöltötték.

Dr. Lázár rávette a két férfit, hogy vizsgálatsorozaton vegyenek részt, ahol egyrészt sikerült egy, a Ophiocordycepshoz hasonló, de új gombafajt azonosítani, másrészt sikerült reprodukálni az ajánlást, de még azt is, hogy Horváth nem emlékezett arra, sőt, az is kiderült, hogy Balázs ugyan kíváncsi, hogy ki lehet az általa nem ismert ajánló, de aztán perceken belül elfelejtkezik róla, hogy őt bárki ajánlotta volna, így a történteknek nem kezd el utánajárni.

Egyelőre természetesen több a kérdés, mint a válasz. Ezek közül csak néhány: Pontosan milyen haszna származik a gombának abból, hogy embereket ilyen módon manipuláljon? Lehet, hogy az emberi gazdatest fölött olyan szinten veszi át az irányítást, hogy azzal tulajdonképpen egylényegűvé válik? Lehet, hogy a gomba éli az ember életét? Ha igen, akkor érthető, hogy mit nyer az egészen „Balázs”. De mi haszna származik belőle „Horváthnak”? Vagy lehet, hogy nem „egyének” szerepét kell mérlegelnünk, hanem a gomba által irányított csoport egészét? A jelenség vajon a gazdatestek egyéb viszonyait és tevékenységeit is érinti?