Százhetven fényévnyire innen van egy bolygó. Gömb alakú, mint a miénk, de az egész nem áll másból, mint óceánból. Ráadásul ennek a mérhetetlen nagy tengernek az alján sincs egyetlen hegy, völgy, domb vagy hasadék sem. Csak jég.
A mi Földünktől eltérően, öt olyan intelligens faj is él ezen az égitesten, amely képes és kész a létezés különböző aspektusairól elmélkedni. Egyesek szerint van egy hatodik ilyen faj is. De róluk nagyon keveset lehet tudni. Zárt csoportokban élnek, és idejük nagy részében heves vitát folytatnak egymással, de amint közeledik valaki, semleges témára váltanak, vagy egyszerűen elhallgatnak.
Hogy hogy néznek ki ezek a lények, vagy a másik öt faj képviselői, vagy akárki ezen a bolygón, arról nem szeretnék beszélni, mert biztos vagyok benne, hogy kétkedéssel fogadnák szavaimat. Egy dolgot azonban – ami miatt ezeket a sorokat egyáltalán papírra vetem – nem hallgathatok el. De előbb tisztázzunk valamit.
A szóban forgó planéta az űrben kószáló, fagyott anyagból verődött össze, a központi csillag körül elliptikus pályára állt, gömbbé formálódott, majd felszíne felolvadt, és vékony légkör fedte be. Pár milliárd évvel később kialakult rajta az élet, aztán imponáló gyorsasággal megjelent az intelligencia is. (Az öt említett faj egyébként állandó vitában áll egymással, hogy melyikük keletkezett előbb, illetve később, és hogy ez a javukra írandó, vagy éppen szégyellniük kellene). Ezen a vízgolyón tehát ismeretlen a szárazföld fogalma. Soha, az élet kialakulása óta nem volt ott ilyesmi, és semmilyen jel nem utal arra, hogy várható lenne a kialakulása.
Most már eleget tudunk ahhoz, hogy fel tudjuk mérni a lungárkok nagy rejtélyének jelentőségét. Az ugyanis a helyzet, hogy ezek a lények olyan légzőszervvel rendelkeznek, melynek csak a víz felszíne fölé emelkedve veszik hasznát, azaz a víz alatt nem működik. Mintha tüdejük lenne kopoltyú helyett. Könnyű kitalálni, hogy mely három kérdés foglalkoztatja őket minden másnál kínzóbb intenzitással: 1.) Miért van nekik tüdejük (nevezzük így az egyszerűség kedvéért), ha nincs más közel s távol, csak víz? 2.) Miért van nekik tüdejük, ha közel s távol soha nem is volt más, csak víz? 3.) Miért van nekik tüdejük, ha közel s távol soha nem is lesz más, csak víz?
Mondanom sem kell, hogy a teremtés kontra evolúció vita előttük sem ismeretlen: oktatásuk gerincét képezi, a legtöbb ösztöndíjat ezzel kapcsolatban írják ki, a gyerekek ennek megoldásáról álmodoznak, stb. A legszélesebb körben elfogadott teória szerint minden más faj evolúció során jött létre, őket azonban egy morálisan alulműködő tudós teremtette egy kiégett humorista utolsó kívánsága szerint.
egypercesek 
Fantasztikus!
Duplán.
KedvelésKedvelés
triplán…
KedvelésKedvelés
Lehet, h. a tüdő a repülés evolúciójához fog kelleni! Vannak repülő élőlények, melyek alig szállnak le életükben:
“A sarki csér nyáron az Északi-sarkkörtől északra költ, ősszel viszont útra kel és meg sem áll a déli sarkvidékig, tavasszal aztán újra elindul északnak. Évente összesen 35 000 kilométert repül. Fantasztikus repülőről van szó, élete nagyobb részét a levegőben tölti. Ez az állat látja a Földön élők közül a legtöbb napfényt, mivel mindkét sarkvidéken a hosszú nappalok idején tartózkodik.
Táplálékát zömmel apró halak alkotják, melyeket kikapdos a vízből, de nem veti meg a tengeri gerincteleneket sem. Úszni kifejezetten utál, mivel teste és lábai túl kicsik ehhez. Nagy csapatokban költ. Évente egy-két tojást rak, az egyedek átlagosan 20 évig élnek (ezalatt tehát 700 000 kilométernyit vándorolnak).”
Szóval lehet, h. vmi hasonló lesz a lungárkok jövője is?????
Már csak a szaporodást kell megoldani vhogy!
De, ha jön egy-két jégkorszak, akkor megoldódik ez is! 🙂
KedvelésKedvelés
Igazad van. De hogy ez az hat faj egyetlen képviselőjének sem jutott eszébe… Illetve mentségükre szolgál, hogy a repülést elég nehéz lehet elképzelni, ha egyszerűen nincs rá példa.
Száz szónak is egy a vége: ezzel a hipotézissel (sarki csér hipotézis) biztos, hogy tanszéket kapnál náluk.
KedvelésKedvelés
Már többször elgondolkodtam ezen az egész repülésesdin.
Amikor az első amőbaszerűség kimászott a partra, vajon felötlött-e benne, h. egy igen távoli utódja egyszer majd meghódítja a levegőt?
Kicsit régen volt már a biológiaóra, de ha jól emlékszem, a rovarok közt voltak az első repülők.
Igenám, de elgondolkodott már vki azon, h. ez vajon hogyan is ment végbe tulajdonképpen?
Voltak őspáncélos rákszerűségek a vízben, aztán az egyiküknek kinőtt a hátán vmi, ő meg hosszas töprengés után megmozgatta és rájött, h. ezzel repülni is lehet?
Mert nem hiszem, h. a szárnyak fokozatos kialakulásának lett volna értelme. Mármint, h. minden generációnak egy kicsit “szárnyabb” szárnya nőjön. Hiszen akkor ki kezdi el használni és miért?
Ha azt látod, h. mióta az eszedet tudod, mindenkinek vmi bigyó van a hátán és nem való semmire, benned sem fog felmerülni, h. kipróbáld, h. mire is lenne használható.
Pl. egyesek tudják mozgatni a fülüket, de még sosem hallottam, h. vki kemény edzésbe fogjon, h. megerősítse a fülmozgató izmait, abból a célból, h. majdan az ük-ük-ükunokája netalántán repülésre használhassa őket.
Ellenben, ha vkinek hirtelen jelenik meg a testén vmi új és szokatlan, talán nagyobb a hajlandósága kideríteni, h. mi célból is jött létre az a dolog.
Kivéve persze az emberi fajt, mert mi sebészeket és plasztikai sebészeket alkalmazunk az idegenszerű kinövések és szabálytalanságok eltávolítására.
Lehet, h. ezért van még mindig eszközökre szükségünk a repüléshez, miközben a szitakötőnek és a denevérnek megy anélkül is!
KedvelésKedvelés