A mai két órás megbeszélésen azt találtam ki, hogy a falra vetített, a munka közben hízó emlékeztető dokumentum alján olvasható soronkénti betűszámlálóval tartom a lépést, és magamban hadarni kezdem, hogy egykettőháromnégyöthathétnyolc… Óriási volt a nyomás, mert olyasvalaki írta, aki a tízujjas gépelés képességének birtokában van, és ha végez egy sorral, már kezdi is a következőt. Legközelebb talán – hogy haladjunk is – érdemes lenne félhangosan sorolnom a számokat. Vagy lehet ugyanezt párosan is játszani. Ebben az esetben a két játékos soronként felváltva súgja a számokat egymás fülébe.
Értekezlet
Közzétéve
egypercesek 
rengeteg olyanfajta közösségi élményben volt eddig részem, ami számomra gyakorlatilag abból állt,hogy figyelmes pofát vágva nyitva tartottam szemem. Ha – ez ritkán fordult elő – a téma érdemben érdekelt, persze gond nélkül “ottmaradtam”, de többnyire az érdektelen és unalomig ismételt témák alatt elkalandozik gondolatom. Végigveszem magamban tennivalóimat, hétvégi buli meghívotti listáját állítom össze, hozzá nyaralási terveket szövögetek, akár karácsonyi ajándékötleteket csiholok ki, amit éppen a szezon diktál.
Nagyon hasznos dolog ilyenkor elővenni a jegyzetfüzetet, és feljegyezni ezeket a hasznos gondolatokat. Az idők során elsajátítottam a dekoncentrációnak azt a magas fokát, hogy képes vagyok figyelmes – de lagalábbis annak tűnő – tekintettel az előadóra vagy a vetítésre függesztett tekintettel körmölni az előttem fekvő jegyzetbe. Ez akár még azt a látszatot is keltheti, hogy rögzítem magamnak az érdekes előadás-részleteket.
Mikor már semmi de semmi teendő, bevásárlandó nem jut eszembe, figyelmem teljességgel az előadásra – pontosabban az előadóra – fordul.
és most jön a know-how:
folyamatosan jegyzetelni kezdem az előadást, majd a hozzászólókat
de nem ám a közölt adatokat, tényeket, megállapításokat, súlyos igazságokat rögzítem! hanem a kötőszavakat.
lehet, hülyén hangzik, de élvezetes, szórakoztató munka.
annyira, hogy képes vagyok később ezeket újraolvasni. és bárki résztvevőnek ezeket az üres közhely és töltelékszó frázisfüzéreket felolvastam, mindannyian azonosítani tudták róla a forrásszemélyt.
jellemző ránk ez a kötőmassza, természetesen jellemzőbb, kényszerűen egyedibb, mint maga a mondanivalónk.
próbáld ki, hátha jobban élvezed, mint a természetes számok e rendezett halmazát.
meg – úgy gondolom legalábbis – ez téged jobban is fog érdekelni
KedvelésKedvelés