Úgy döntöttem, hogy véget vetek annak a gyakorlatnak, hogy tétlenül szemlélem, ha a dolgok rosszul alakulnak. Mostantól kezdve cselekedni fogok.
Régi probléma, hogy a szendvicsemből – nagyjából az utolsó harmadától – minden harapásnál egyre kijjebb csúszik a betöltött összetevő. Ebben oroszlán része van a majonéznek, de az nem járható út, hogy azt ne tegyek bele. Ezért ma hullámosra vágtam a zsemlét.
…
A módszer hatékonyságát 96%-osra taksálom: a rettegett jelenség csak az utolsó két falatnál lépett fel, így nem volt alkalma kezelhetetlen méreteket ölteni.
egypercesek 
A probléma ősi.
Megoldását az arabok találták fel időszámításunk előtt 2865-ben, amikoris Juszuf Haszannak eszébe jutott, h. elég a pita végét levágni és a birka v. kecskehúst az idényzöldségekkel a nyíláson keresztül betölteni.
Ennek analógiájára manapság el kell vetni a zsemle teljes kettévágását, mint megoldást, akár hullámos, akár sima vonalban tesszük is azt. Helyette a két zsemlefél utolsó 1,5-2 centijének együttmaradása képezzen akadályt a tartalmas összetevők menekülési útvonalában.
A másik problémamegoldási útvonal az összetevők ab ovo összegyógyítása, lásd: “cipóbansült” ételek.
KedvelésKedvelés
Igen, a hagyományos zsömle eseében ez teljes értékű megoldás. De a ma általam használt magos, lapos, téglalap alapterületű zsemle kissé ridegebb, a belevajazás közben törni kezd.
KedvelésKedvelés
Kör négyszögesítése zsemléknél?????? 🙂
(Bár nekem az első ún. császárzsemle is komoly megrázkódtatást okozott annakidején Ausztriában. Nem tudtam elképzelni, h. hogyan lehet megenni reggelire vmit, ami olyan szép, mint egy virág!)
Akkor esetleg felszúrni, mint a dagadót szokták???? (Szórom itten a konyhatechnikai szakzsargont, én az anti-konyhatündér! 🙂 )
Folpackkal történő szoros befáslizás? (Mint kozmetikai szalonban a narancsbőrös combokat? Vagy az Ittasellátóban a 4 napos szikkadt szenyókat)
Másik lehetőség a súrlódási együttható felhasználása az összetevők elhelyezkedésének módosításával, vagyis a felvágott/sonka/sajt/saláta lehetőség szerint közvetlenül a két vágott zsemlefelszínen helyezkedjen el és köztük képezzen kenőanyagot a majonéz. Ezzel a szilárd összetevők menekülési hajlama jelentősen csökkenthető. Ugyanakkor a majonéz, ami eleddig kényelmesen beszívódhatott a zsemle porozitásaiba, immáron hajlamossá válhat demonstrálni a folyadékok összenyomhatatlanságát. Dehát vmit vmiért! 🙂
KedvelésKedvelés