Közösen rájöttünk, hogy a hosszú busz vagy vonat utakat, meg állomásokon való várakozásokat rejtő több hetes utazásokra milyen könyvet érdemes magunkkal vinni. Olyat, ami nagy valószínűség szerint nagyon jó, nagy valószínűség szerint a másik (jelen esetben) három utazó is ugyanezt gondolja róla, és kellően hosszú ahhoz, hogy adandó alkalommal újra és újra el lehessen merülni az általa festett képzeletbeli világban.
A még oly kitűnő novelláskötetek valahogy nem tesznek ilyen jó szolgálatot. Talán mert nem lehet megszakítás nélkül, órákra beléjük süppedni. Én Hrabal – A városka, ahol megállt az idő című könyvét viszem magammal Marokkóba.
egypercesek 
No, most megmutattad, hogyan kell mintaszerűen könyvet vinni az útra, ahogy Pepin bácsi meg megmutatta, hogyan kell mintaszerűen jeget csákányozni! Dicsőséges győzelem!
KedvelésKedvelés
Ezt pedig kénytelen vagyok Hrabal utalásként értelmezni: “Csak egy órácskáról van szó” – http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-157594
KedvelésKedvelés