Fenegyerek

Egy szociológusról írták egyszer – szokatlanul(?) kritikus, szókimondó stílusára hivatkozva –, hogy valódi fenegyerek. Nem célom itt vitatni az érdemeit, de úgy érzem, hogy valami elkorcsosult definíció alapján ítélt a társadalomtudós méltatója. Ökölszabályként maradjunk annyiban, hogy fenegyerek az, aki az utolsó marék szamócát kicsavarja egy barnamedve mancsából.

Fenegyerek” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Ahha. Két különböző jelenet játszódott le lelki szemeim előtt.

    1., Karikában: korhatár nélkül

    …miközben a barnamaci csodálkozó szemekkel bámul a fenegyerekre, majd buksitcsoválva, brummogva, farokbehúzva odébb áll…

    2., Karikában: 18
    …baleseti sebészetre beszállít a mentő egy felismerhetetlen arcú személyt, súlyos belső vérzéssel, némi végtaghiánnyal, leszakított kezében felismerhető a szamócaszár…

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) Minda bejegyzéshez Kilépés a válaszból