Mókusok

M. Márton egy ködös reggelen arra lett figyelmes, hogy amint munkahelye felé tart, a busz utasai között egy mókus kapaszkodik fesztelenül, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. M. a többi embert fürkészte, hogy azok nem furcsállják-e az esetet, de úgy látta, hogy ügyet sem vetnek a bőrkabátos emlősre.

A busz végállomásán újabb mókusokat vett észre a távolban. Valószínűleg ők is munkába igyekeztek: táska, illetve A4-es formátumú mappa volt náluk. A jelenség a munkahelyén is megismétlődött. Négy további mókust vett észre.

Dél körül már nyugtalanítani kezdte a dolog, de mivel egyrészt az észlelt mókusok száma további növekedést nem mutatott, másrészt az eddigiekkel sem volt dolga – mert nem szólították meg, illetve mert olyan osztályokon dolgoztak, melyekkel nem volt közvetlen munkakapcsolata –, sikerült legyűrnie aggodalmát.

A hazafelé úton már teljesen megnyugodott, és mire az erdő szélén lévő óriási fában lévő odújához ért, el is felejtette az egész képtelen históriát.