Kérek még egy zacskót is, köszönöm

 

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}

Egy, a tökéleteshez közelítő világban a napi bevásárlásom a sarki üzletben úgy történne, hogy a pénztárhoz lépek, a pénztáros lecsippantja az árukat a vonalkód-olvasóval, és vagy automatikusan ad egyet a halomban álló reklámszatyrokból, vagy emlékszik rám, és pontosan tudja, hogy ezúttal is, ezerhétszáz-tizenkettedszer is fogok kérni egyet, és azért ad. Én örülhetek, mert kitalálták – az egyébként zavarba ejtően egyszerű – gondolatomat, ők cserébe mozgó reklámfelületet kapnak, és a kezemben himbálódzó zacskó láttán páran talán a homlokukra csapnak, hogy tényleg, még be kell ugranom a sarokra a boltba.

 

Eddig egyetlen egyszer fordult elő, hogy nem kellett kérnem a zacskót, és majdnem könnybe is lábadt a szemem, de aztán soha többet. Csak ma értettem meg, hogy ezek azt akarják, hogy emeljek a környezettudatossági szintemen, és eleve a zsebembe készített zacskóval érkezzek.

Kérek még egy zacskót is, köszönöm” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. egyebkent en tenyleg ezt szeretnem. a tokeletes vilagban majd viszel magaddal. mas kerdes, hogy a penztaros motivacioi valoszinuleg teljesen masok.

    Kedvelés

  2. Most egyébként még vállalható a dolog, de nyáron, egy szál gatyában iszonyú áldozat egy nylonzacskót simítnai a combomhoz.

    Kedvelés

  3. Hogy ne kelljen ilyen áldozatot hoznod, azt javaslom, ne nejlonból legyen az a zacskó, hanem papirból, avagy legyen szövet. 🙂

    Furcsamód, nálam forditva működik, mindig szólnom kell, hogy ne adjanak zacskót.

    Kedvelés

  4. A szövetszatyorral vannak gyermekkori tapasztalataim. Attól féltem, hogy egyszer csak idős hölggyé változom miattuk. Ez szerencsére nem következett be, de nem tudom, merem-e tovább feszegetni a határokat. 😉

    Kedvelés

  5. Feszegesd bátran, mert nagyon állat, igen jó külsejü textilszanyrok is vannak ám. És nem kell értük messze menni vagy vagyonokat fizetni. 🙂 Hajrá.

    Kedvelés

  6. Szövetszatyor???? A fenét!
    Ahogy a retroipar előretör, előbb-utóbb szembe fog jönni valaki azzal a régi jó, fényes műanyagfonalból hurkolt, picire összegyűrhető, hálószerű szatyorral, amivel nagyanyám küldött a boltba valamikor a 80-as évek elején. Ami képes bármekkorára tágulni, attól függően, hogy éppen mit kell befogadnia.
    Másnak is van róla emlékképe, vagy csak én vagyok ilyen öreg?

    Kedvelés

  7. Meg azok is, amiknek cipzáros az aljuk, és kis négyzetté lehet hajtogatni őket. Ettől talán még jobban tartok.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) d bejegyzéshez Kilépés a válaszból