Időtlen boldogság

Még várom, hogy kiderüljön, gerillanovella annak a srácnak a története, akinek nem volt elég jó a felsőteste ahhoz, hogy – akár csak sikkasztásért elítélt – rabként statisztáljon egy filmben, de aztán mégis rámosolygott a szerencse, és egy tenyérrel lefelé feléje nyújtott bal kéz érintésétől olyan fényes tizenöt másodpercet élt át, amire egész életében úgy fog emlékezni, mintha két perc lett volna.

Időtlen boldogság” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Egyrészt. Másrészt tenyérrel LEFELÉ fordított bal kéz. Ez domináns gesztus, az lekezelő. Reméljük lesz a srácnak alkalma nagyobb boldogságot is átélni, csak bírja elviselni ép ésszel.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) Boca bejegyzéshez Kilépés a válaszból