Az Ábrahám kísérlet

Emlékszem, hogy gyerekkoromban hogy megdöbbentem, amikor a bibliai történetet hallottam arról, hogy isten megkérte Ábrahámot, hogy legyen már olyan kedves és szúrja le a saját egyetlen fiát a kedvéért. Megdöbbentett a kérés, de még inkább az, hogy az a szerencsétlen idióta teljesítette is volna.

keresztenyblog-abraham-izsak-aldozat.JPG

Akárhogy gondolkodtam önállóan, akárhány felnőttől kérdeztem meg, hogy mi volt ez az egész, nem sikerült megnyugtató választ kapnom. Próbára tették a hitét. OK. És akkor most jó? Szempont esetleg, hogy Izsáknak hogy jött le ez az egész gyakorlat? Meg nem lehet istent elküldeni a picsába, mint mondjuk egy főnököt, aki törvénytelenségre akar rávenni minket? 

Aztán később persze rájöttem, hogy a tanmese végtelenül egyszerű és praktikus üzenetet hordoz: Csináld, amit mondok [Ábrahám], ne gondolkodj, csak higgy bennem, én majd intézek mindent. Neked, kis barátom [Izsák], meg különösen kuss, amúgy meg hallgass apádra, legyen bármekkora barom. 

Nagyon hasznos, ha az ilyen „gondolkodásmód” széles körben elterjed egy társadalomban, mert akkor az emberek irányításával nincs gond, föntről az úgynevezett okosok megmondják nekik, hogy mit kell hinni, meg miről nem kell önállóan gondolkodni. (Semmiről). 

Így, a józan paraszti ész kikapcsolásával lehet gördülékenyen működtetni olyan rendszereket, ahol bekapcsolt józan paraszti ésszel rögtön kicsapódna a biztosíték, hogy például ne alakítson egy országot egy maroknyi akaratos idióta a személyi kifizetőhelyévé. Ábrahám attitűdjét magunkévá téve viszont egyáltalán semmilyen gond nincs az ilyesmivel, sőt, még kérünk belőle.

Az Ábrahám kísérlet” bejegyzéshez 94 hozzászólás

  1. az azért nem semmi, hogy teológiai kérdéseket, melyek évszázadok óta foglalkoztatják az embereket neked sikerült 5 bekezdésben helyretenni. gratula.

    Kedvelés

  2. @Ló Elemér:

    A történet Jézus kereszthalálának az előképe valójában. Isten feláldozta saját magát (a Fiú képében), míg ugyanezt Ábrahám esetében csak próbatételként mutatta meg, a gyilkosságot leállította időben. Ábrahám tudta, Isten nem akarhat rosszat, így engedelmeskedett, s nem csalódott.

    Kedvelés

  3. Ez valóban nagyon kemény történet. Ugyanakkor a hegyre felfelé menet Ábrahám arra is utalást tett, hogy hamarosan visszatérnek.

    Tehát ő is és a fia is, együtt. Ami hívő emberként valószínűsíti, hogy ráérzett, hogy Isten ezt nem fogja úgysem engedni és közbeavatkozik.

    Így is történt. De ez egy extrém példa. Szóval semmilyen vallási fanatikusnak eszébe se jusson utánozni!

    Kedvelés

  4. Elhiszem, hogy a posztolót idegeli a politikai elit viselkedése. 🙂

    De ebbe a belevinni a keresztény nézőpontot, mint politikai akaratot, nagy hiba. Ez a réteg csak politikai, sznob plecsniként óhajtja a vallást + tekintélyelvűségből, jókora embertömegek elnyomására.

    Valós kereszténységnek ehhez köze semmi.

    A Szentírásban sokkal inkább a társadalom által is utált farizeusok képviselték az elit álláspontját. Jézus viszont keményen odaszólt nekik. A csodák és a világlátásbeli újdonságok mellett emiatt is igen népszerű volt a lakosság körében.

    Kedvelés

  5. @TGabi: Most úgy mondanánk, hogy Isten szívatta Ábrahámot. Lehet még valakivel még jól ki is röhögték onnan föntről.

    De mint tudjuk a Biblia az eccerű zembereknek íródott, a kor akkori színvonalán. Jó pár dologban a kor már régen meghaladta, ezzel a vallási vezetők is tisztában vannak.

    Az orbánra meg visszatérve, A vallást, a kereszténységet egyedül a saját önző céljai érdekében használja fel és ki. Szomorú, hogy pár vallási vezető még tapsikol is neki örömében. A rendszerlopás óta az orbán rezsimnek a kereszténységgel sikerült alaposan a ló túlfelére esni.

    Kedvelés

  6. @TGabi:
    “Ez a réteg csak politikai, sznob plecsniként óhajtja a vallást + tekintélyelvűségből, jókora embertömegek elnyomására.”

    “Valós kereszténységnek ehhez köze semmi.”

    Egyetértek.

    Kedvelés

  7. @maxval a gondolkodó birca: “Isten nem akarhat rosszat, így engedelmeskedett, s nem csalódott. ”

    Jah, rosszat semmiképpen, azért teremtette a poklot, meg azért nyírta ki a fiát (aki szerinte az egyetlen bűntelen ember volt) mert nem akar rosszat.

    Persze, mondjuk nyilván attól függ, hogy mit nevezünk rossznak.

    Kedvelés

  8. @maxval a gondolkodó birca:
    Ha tök mindegy, miért ez volt az első és legfontosabb dolog, amit megjegyeztél?
    Valld be, hogy szokás szerint csak meg akartál sértődni valamin, csak most nem gondoltad végig rendesen ezt a dolgot.
    Kis butus.

    Kedvelés

  9. @maxval a gondolkodó birca: “És monda: Kérlek atyámfiai, ne cselekedjetek gonoszságot. Ímé van énnékem két leányom, a kik még nem ismertek férfiat, kihozom azokat ti hozzátok, és cselekedjetek velök a mint néktek tetszik, csakhogy ezekkel az emberekkel ne csináljatok semmit, mivelhogy az én hajlékom árnyéka alá jöttenek.”

    Erre is van valami apart ki magyarázatod? Igaz, a lányok aztán később elkapatták magukat…

    Kedvelés

  10. @maxval a gondolkodó birca: “Ezt rosszul tudod. ”

    Persze, hogyne tudnám rosszul. Isten a keresztény mesevilág szerint nyilván nem teremtette a poklot, a búbópestist, a halált, az öregséget, a fájdalmat és a sebfertőzést meg a fájdalmat, ő csak az egész világegyetemet teremtette ugye?

    Meg a fiát sem nyírta ki a keresztények szerint, hiszen nyilván a bibliában csak hülyéskedésből könyörgött a fia, hogy ne nyírja ki.

    Isten jó, az emberek feláldozása nyilván még jobb, főleg egy istentől, aki állítólag maga teremtette az embert, tehát nyilván nem felelős azért, hogy az emberek milyenek.

    Szexuális vággyal és kíváncsisággal meg éhségre való hajlammal megteremteni az embert, majd halálos bűnnek nyilvánítani a szexualitást meg a tudásra való törekvést és a szombaton végzett munkát az nyilván egy baromi jó vicc, tehát jó. Isten jó… jah.

    Kedvelés

  11. @maxval a gondolkodó birca: “Minden rossz a bűn eredménye, nem Isten teremtéséé.”

    Jah, jah. Nyilván. Dart Vader csinálta!

    Mert Isten nyilván mindenható, mindentudó, csak nem akar ezek ellen tenni, mert… perverz? gonosz?

    Egyébként ne égesd magad, a vallásos emberek évezredek óta védik az elmebeteg elképzeléseiket random kijelentésekkel, amikre nyilván semmi bizonyítékuk nincs és amik nyilván folyamatos ellentmondásban vannak az előzőleg tett random kijelentéseikkel.

    Szóval tényleg ne égesd magad ezekkel, hallottuk mindet és nyilván nem vagyunk olyan hiszékenyek, hogy gondolkodás nélkül elhiggyük, hogy te ismered a világot az is ilyen perverz… nyilvánvalóan látszik, hogy magadat át tudod verni, de engem pölö nem. 🙂

    Kedvelés

  12. @kovi1970: “Most úgy mondanánk, hogy Isten szívatta Ábrahámot. Lehet még valakivel még jól ki is röhögték onnan föntről.”

    Ábrahám története az igazi mély istenhitről szól. Isten azt kérte tőle feláldozni, amit a legjobban szeret: a saját gyermekét. És pont a hite erősségének bizonyítékaként. Persze Isten nagyon jól tudta, hogy milyen erős Ábrahám hite, hiszen nem véletlenül prófétaként küldte el őt az emberek közé.
    De pont ezzel az erős hitével bizonította a társainak, hogy ő nem csupán egy hamis próféta, vagy egy a sok magát prófétának nevező haszonleső özül, hanem ő igazi próféta, és az ő hite igazi mély hit, és nem csupán szélhámosság.
    Ábrahám idejében az emberek nagyon vallásosa voltak, de nem az egyetlen Istenben hittek, hanem mindenféle bálványokban és sok sok istenben. Az igazi próféták nem fegyverrel kényszerítették a vallást, hanem a szavahitetőségükkel, megbizhatóságukkal, hitelességükkel. Ezért tette próbára Isten Ábrahám hitét, hogy a többiek is lássák, illetve ozzájuk is eljusson Ábrahám igazi mély hitének híre, hogy amit Istenről, az istenhitről és a vallásról mond azt komolyan gondolja. És ő nem tartozik a vallással kufárkodó szélhámosok közé.
    És miközben az Ábrahámot üldözőkre, és Ábrahámot csalónak tekintőkre ma már senki sem emlékszik, és a neveik sem maradtak fent (néhány kivétel, akit a Bibliában megemlítenek), addig Ábrahám neve és története túlélte az évezredeket.
    Még most 2014-ben is Ábrahámról vitázunk, míg az Ábrahámot elutasító kortásai közül vajon ki tudja fejből (bibliai puskázás nélkül) legalább egyet megemlíteni?

    Isten csak a fentiek miatt próbára tette Ábrahámot. Csak a próba kiállását akarta tőle Isten. Hiszen az egész világegyetem, bolygókat, csillagokat, a Földet, állatokat, növényeket, és az embert (meg a Mennyországot és Poklot) megteremtő Istennek vajon mi szüksége lett volna egy ember életére? Ellenkezőleg, az embereknek van szükségük Istenre (legalábbis a vallásosak szerint – mert az ateisták elutasítják Isten létezését), és nem pedig fordítva.

    Ráadásul Ábrahám idején az akkori vallások közül nagyon sokban teljesen természtes volt az, hogy az istenek számára embereket áldoznak fel. Azzal, hogy az egyetlen Isten Ábrahámtól mégsem fogadta el, hogy a fiát feláldozza, és ebben megakadályozta, azzal nemcsak Ábrahám igazi mély hitét bizonyította a többi ember szemében, hanem azt is, hogy az igazi Isten nem kér emberáldozatot. Az igazi Isten számára nincs szükség emberáldozat bemutatására, mert nem emberáldozatra, hanem az ember szívében levő hit mélységére kíváncsi.
    Ez az ókorban (pontosabban a bronzkor idején játszódik Ábrahám története, ie. 2000 környékén) forradalmi újdonság volt, hogy csakis egyetlen egy Isten van, és annak számára nem kell embert áldozni.

    Kedvelés

  13. @maxval a gondolkodó birca: “Ugye tudod, hogy a Biblia szó szerinti értelmezése hiba? ”

    Én például tudom. 🙂 Merthogy szó szerint hülyeség. 😀

    De ugye tudod, hogy ha nem szó szerint értelmezed, akkor azt hozod ki belőle, amit akarsz?

    Én például az újszövetséget a következőképpen értelmezem:

    “Emberek! Ez egy átkozott IQ teszt. Ha még ezt is beveszitek, akkor a halálotok után törölve lesztek, mert használhatatlanul ostobák vagytok.”

    Kedvelés

  14. @fehérfarkas: “a szavahitetőségükkel, megbizhatóságukkal, hitelességükkel”

    Aki égő áldozatként bemutatja a fiát, az nem szavahihető vagy hiteles, hanem elmebeteg, gonosz, pszichopata, erkölcstelen barom. Épp úgy, mint az állítólagos isten, aki ilyet kér.

    “Istennek vajon mi szüksége lett volna egy ember életére? Ellenkezőleg, az embereknek van szükségük Istenre (legalábbis a vallásosak szerint – mert az ateisták elutasítják Isten létezését), és nem pedig fordítva.”

    Pontosan. Onnan is látható ez, hogy nem az isten teremtette az embert, hanem az ember találta ki az istent.

    “hanem azt is, hogy az igazi Isten nem kér emberáldozatot.”

    Jézus emberáldozat volt. A mai napig eszik a húsát és isszák a vérét. 😦

    “forradalmi újdonság volt”

    A világ legelmaradottabb vidékén volt forradalmi újdonság.

    Kedvelés

  15. @maxval a gondolkodó birca: “Maradjunk abban: nem ismered a keresztény tanítást, de nagyon szeretnél vitatkozni róla.”

    Oh, argumentum ad hominem, nagyon eredeti. 😀

    Maradjunk abban: ismerem a keresztény tanítást, csak nem vagyok olyan kettyent, hogy elhiggyem.

    És persze nem akarok vitatkoznin veled, ismerlek, semmi értelme nem lenne. Jól fel vagy vértezve mindenféle érvekkel szemben. 🙂

    Kedvelés

  16. @Pipas:

    Nem ad hominem.

    Mindjárt mondok egy példabeszédet!

    X: Szerintem hülyeség az, amit a cikkedben írtál!

    Y: Mire gondolsz.

    X: Azt írod a Jupiternek nagy vörös foltja van és sok holdja.

    Y: Na és?

    X: Ez nem igaz, mert szerintem a Jupiter az egy üstökös és 2 fényévnyire kering a Nagy Macska csillagképben.

    Y: Nem kéne neked megismerkedned alapvető csillagászati ismeretekkel?

    X: Fújj, ad hominem!!!

    Kedvelés

  17. @maxval a gondolkodó birca: Nem azt mondtad, hogy nincs igazam, nem az állításaimat bíráltad, hanem rólam beszéltél:

    “nem ismered a keresztény tanítást, de nagyon szeretnél vitatkozni róla.”

    Azaz a véleményed szerint nem lehet igazam, mert nem ismerem a tanítást, ráadásul szerinted nem is akartam mást mint vitatkozni.

    A hozzászólásodban egy szóval sem említetted az állításaimat, nem érveltél ellenük, kizárólag a személyem diszkreditálásával foglalkoztál. Klasszikus argumentum ad hominem, nem is lehet kétséges. 🙂

    Kedvelés

  18. @Pipas:

    Olyanokat írtál, amiből világosan látszik, hogy nem ismered a keresztény tanítást.

    Egy katolikus segédpüspök mesélte nekem évekkel ezelőtt, hogy amikor sorkatona volt, az egyik ateista és különösen bunkó katonatársa a következő érvvel jött elő:
    – Tavaly a falunkban becsapott a villám a templomtoronyba, szóval ne pofázz itt nekem, baszdmeg, mert ez is bizonyítja, hogy nincs semmilyen Isten!

    Kedvelés

  19. @maxval a gondolkodó birca: “Mindjárt mondok egy példabeszédet!”

    A példabeszéded hülyeség. Megpróbálod beállítani, hogy ha a vitatkozó felek egyike alapjában véve hihetetlen vagy nyilvánvalóan hibás állítást tesz, akkor logikailag helyes érvelés az adott fél személyét támadni.

    A valóság azonban az, hogy az illető állításainak hamissága nem bizonyítható a vitapartner diszkreditálásával.

    A példabeszédedben az egyik fél állítása nyilvánvaló marhaság, de ezt nem bizonyította a másik fél, egyszerűen tanulatlannak nevezte a másik felet. Megpróbálod úgy beállítani, hogy ezzel győzött a vitában, valójában azonban szánalmas kudarcot vallot. Egy nyilvánvalóan hamis állításról nem tudta bebizonyítani, hogy hamis.

    Kedvelés

  20. @Pipas: “Aki égő áldozatként bemutatja a fiát, az nem szavahihető vagy hiteles, hanem elmebeteg, gonosz, pszichopata, erkölcstelen barom. Épp úgy, mint az állítólagos isten, aki ilyet kér.”

    Milyen égő áldozat? Te biztos Ábrahámról beszélsz? Valóban van Ábrahámmal kapcsolatban szó tűzről és megégetésről, csakhogy nem a fia kapcsán, és nem Ábrahám akart mást megégetni, hanem őt akarták megégetni.
    Ábrahám a fiát késsel akarta leszúrni és úgy feláldozni, de Isten ezt nem engedte meg neki és közbeavatkozott egy angyala révén. Ugyanis mint írtam, Isten csupán Ábrahám hitét tette próbára.
    És pont ez a lényeg, hogy az egyetlen Istennek elég maga a belévetett hit és nem kér emberáldozatot.
    Miközben abban az időszakban (ie. 2000 környéke, sumérok és akkádok voltak Mezopotámiában a legfejlettebbek, a másik oldalon Afrikában meg az egyiptomi Óbirodalom; Ábrahám is a sumér/akkád Ur városában született, és onnan vándorolt majd Harranba és környékére, ahonnan meg Hebronba ment, onnan pedig Egyiptomba, majd Arábiába, majd vissza a Levante területre) még a legfejlettebb civilizációk is emberáldozatokat mutattak be az isteneiknek.

    “A világ legelmaradottabb vidékén volt forradalmi újdonság”

    Akkoriban, ie. 2000 környékén a világ legfejlettebb része Mezopotámia volt (sumérok, akkádok – az asszír és babilóni birodalmak, meg a hettita birodalom is majd pár évszázaddal később jönnek csak létre), ahol az első városok létrejöttek, valamint Egyiptom. Mindegyik többistenhívő volt.
    Az egyistenhit még a görögök és rómaiak számára is teljesen idegen volt. Pedig azok Ábrahám után 1,5 évezreddel később kerültek csak kapcsolatba a monoteista zsidókkal.

    Mikor is tértek át a rómaiak az egyistenhívő kereszténységre? A isz. 4. sz-ban. Vagyis majdnem 2,5 évezreddel Ábrahám élete után.
    Az Osrhoenai királyság (vagy más néven Edesszai királyság isz. 2. sz-ban) és az Örmény királyság (isz. 3. sz-ban) hamarabb tért át az egyistenhívő kereszténységre, mint a Római Birodalom.
    A legelső keresztény király V. Abgar osroenei király volt, aki közvetlenül Jézus után (Jézus apostolainak tanításai révén) tért át az egyistenhitre a többistenhitről. De a kereszténység csak IX. Abgar idején a 2. sz-ban lett hivatalos államvallás. Odáig hivatalosan a sémi és a római isteneket mimádták az Osroenei királyságban (ma Törökország dél-keleti terültén található: Urfa és környéke).

    “Jézus emberáldozat volt. A mai napig eszik a húsát és isszák a vérét. :(”

    Jézus történetét kár ide keverni, mert pont Jézussal kapcsolatban vannak eltérő értelmezések, hogy valóban fel lett-e áldozva, illetve a keresztények közül sem mindenki fogadja el, hogy Jézus Istennek a fia lett volna (mármint nem átvitt, hanem biológiai értelemben – mivel ez Isten antropomorfizálását jelentené; a Közel-keleten a keresztények a mai napig nem ábrázolják Istent emberként, hanem csak szimbólikus formában – Európában Isten emberként való ábrázolása a Reneszánsz idején keletkezett, amikor az antik görög képek és szobrok hatására a keresztény művészek is elkezdték Istent emberként ábrázolni: ráadául Zeuszhoz hasonlóan: izmos egészséges felnött test és szakállas fej; ezzel szemben a reformátusok meg tesznek ki képeket a templomaikban, és elutasítják a katolikusoknak ezt a pogányoktól átvett istenábrázolását).
    Éppen ezért maradjunk csak Ábrahámnál, mert abban a kereszténység különöző irányzatai, a judaizmus és az iszlám is egyetértenek (kivéve, hogy melyik fiát áldozta volna fel – de ez nüansznyi kérdés, mert végül egyik fiát sem kellett feláldoznia).

    Kedvelés

  21. @fehérfarkas: “Milyen égő áldozat? Te biztos Ábrahámról beszélsz? Valóban van Ábrahámmal kapcsolatban szó tűzről és megégetésről, csakhogy nem a fia kapcsán, és nem Ábrahám akart mást megégetni, hanem őt akarták megégetni.”

    “Ábrahám! S az
    felele: Ímhol vagyok. És monda: Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, a kit szeretsz,
    Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatúl a hegyek közűl
    egyen, a melyet mondándok néked.”

    Kedvelés

  22. @fehérfarkas: “de Isten ezt nem engedte meg neki”

    Na jah, de vegyük észre nem Ábrahámon múlott. 🙂 Nem mondtam, hogy Ábrahám elvégezte a tettet, hanem azt mondtam, hogy aki ilyet tesz az elmebeteg. Ábrahám megtette volna, legalábbis a sztori szerint, tehát elmebeteg.

    Kedvelés

  23. @fehérfarkas: “És pont ez a lényeg, hogy az egyetlen Istennek elég maga a belévetett hit és nem kér emberáldozatot. ”

    – A történet példaképül állít egy olyan embert, aki annyira hisz, hogy simán képes lenne kinyírni a saját fiát is.
    – Igen beteg dolog követendő példaként állítani a gyermekgyilkosságot. Erkölcsileg abszolút elítélendő a gyilkosságot, sőt gyermekgyilkosságot követendő példának állítani.
    – Nem az a lényege a történetnek.
    – Mi?!

    Kedvelés

  24. @fehérfarkas: “Az egyistenhit még a görögök és rómaiak számára is teljesen idegen volt.”

    Valóban azt mondják a keresztények, hogy az egyistenhit fejlettebb, igaz, hogy valójában három isten és sok félisten van a keresztény vallásban, de ezt most hagyjuk. Nem fogadom el, hogy az egyistenhit “fejlettebb” lenne mint a többistenhit, de mindegy.

    Az viszont biztos, hogy az egyistenhit már rég ismert volt, nem a zsidók találták ki. A különbség annyi, hogy előttük az egyistenhívők nem próbálták meg legyilkoltak azokat a hívőket, akik történetesen más istent imádtak.

    Nyilván volt a zsidók előtt is olyan, aki egy adott istenben hitt, csak mivel nem gyilkolta le a szomszédját, aki történetesen egy másik istennek áldozott ezért a zsidők azt mondták: aha, ebben a városban többistenhit van.

    Csodálatos, ahogy a vallási intoleranciát fejlődésnek állítják be egyesek. 🙂

    Kedvelés

  25. @Pipas: “A világ legelmaradottabb vidékén volt forradalmi újdonság.”

    Na te nagy vallástörténészkém, ugyan mond már meg nekem, hogy a monoteizmus az a világon hol és mikor kezdett elterjedni.
    És azt is mond meg, hogy ie. 2000 környékén vajon hol és melyik birodalom volt monoteista.
    Vajon melyek voltak az ie. 2000 környékén azok a fejlett részek, ahol a monoteizmus nem számított forradalmi újdonságnak?

    Akkoriban Egyiptom és a sumér/akkád birodalmak voltak a térség legfejlettebjei: politeisták.
    A sumér/akkád birodalom után jöttek az asszírok, babilóniak, elámiták, médek, kassziták, mittanik, hettitták: ezek is politeisták.
    Aztán jöttek a főniciaiak, mínosziak, mükéneiek, görögök, rómaiak: ezek is politeisták.
    Egyedül a zsidók alapítottak monoteista királyságot – de Ábrahám után 1000 évvel: Dávid 1030 körül alapítja meg Izrael és Judea egyesítésével a királyságát (az ő fia volt Bölcs Salamon, a leghíresebb zsidó uralkodó). De pár évszázaddal később a politeista egyiptomiak, asszírok, babilóniak, perzsák, majd a görögök és végül a rómaiak váltják fel az uralmukat azon a területen.
    Egyiptomban persze a zsidók előtt létrejött egy monoteista időszak az ie. 14. sz-ban Ekhnaton uralkodása idején. De halála után Egyiptomban is visszaáltt a politeizmus, és Ekhnaton fővárosát (Amarnát) le is rombolták, és Ekhnaton képeit és kartusát is megpróbálták kitörölni ahonnan csak tudták.
    A rövid életű Dávidi zsidó királyságon kívül majd csak 12 évszázaddal később az isz. 2. sz. végén jön létre a következő monoteista királyság: az Osroenei királyság (vagy más néven az Edesszai királyság) IX. Abgar uralkodása alatt.
    (hiszen V. Abgar ugyan felveszi Jézus után az egyistenhitet, de a népe még politeista marad, csupán a király és néhány vezető hivatalnoka térnek át a monoteizmusra)

    Szóval várom hol voltak az ie. 2000 környékén azok a nagyon fejlett térségei a világnak, ahol monoteizmus volt.

    Kedvelés

  26. @fehérfarkas: “pont Jézussal kapcsolatban vannak eltérő értelmezések, hogy valóban fel lett-e áldozva”

    Nos, azt mondtad, hogy a kereszténység nem áldoz embert és milyen jópofa dolog ez tőlük.

    Erre én azt mondtam, hogy a keresztények nagy része azt gondolja, hogy Jahve a saját fiát áldozta fel és így ezek a keresztények olyan istent imádnak, aki magának is emberáldozatot mutatott be.

    Erre mondhatod, hogy sokan nem hiszik, hogy Jézust feláldozták, jóhogy… magam azt sem hiszem, hogy valaha élt volna… én azt mondtam, hogy aki hiszi a sztorit, tehát keresztény, az nyilvánvalóan erkölcsös dolognak tartja az emberáldozatot. Hiszen Jahve erkölcstelen dolgot nyilván nem tenne, ugye?

    Kedvelés

  27. @Pipas: “Na jah, de vegyük észre nem Ábrahámon múlott. 🙂 Nem mondtam, hogy Ábrahám elvégezte a tettet, hanem azt mondtam, hogy aki ilyet tesz az elmebeteg. Ábrahám megtette volna, legalábbis a sztori szerint, tehát elmebeteg.”

    Mi az? Most elismered, hogy Isten mégsem akarta, hogy Ábrahám feláldozza a saját fiát? Vagyis Isten mégsem akarta az emberáldozatot? Hanem csupán Ábrahám hitének mélységét tette próbára?
    Nem ezt írtam én korábban, hogy Istennek nincs szüksége emberáldozatra, hanem csupán arra kíváncsi kiben milyen mély a hit?

    És ez szerinted a politeista ókorban, ahol rendszeres volt az emberáldozat (van ahol úgy, hogy konkrétan feláldoztak valakit; és van ahol úgy, hogy az uralkodót istennek tartoták és halála után a szolgáit megölték, hogy vele együtt temessék el őket) nem számított forradalmi újdonságnak, hogy csak egyetlen egy Isten van, amelyik nem kér emberáldozatot, hanem csak a szívekben levő hit mélységére kíváncsi?

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) nu pagagyí bejegyzéshez Kilépés a válaszból