Egy régebbi, angol kollégám éveken át élt Svédországban. Azt mesélte nekem, hogy a svéd nyelvet tökéletesen bírja, ami nem csak az ő érdeme, hanem attól is van, hogy az gyermekien fejletlen, egyszerű nyelv. Ilyet már hallottam az angolról is, de ezt el se árultam a kollégának, hanem csak finoman rákérdeztem, hogy lehet-e, hogy vannak a svédnek olyan mezsgyéi, ahol ő még nem járt. Jelezte, hogy érti a kérdést, de higgyem el: a svéd nyelvben tényleg nincs több. Bólintottam, és fejben betettem a figurát a magas önbizalmú korlátoltaknak fenntartott fakkba.
Nem azért mondom, de itt sokan dicsérik az angolomat, ami jó esetben talán olyan lehet, mint a fent említett csóka svédje. Sokak szemében ez a teljesítményem a valósnál nagyobbnak tűnik. Rengeteg – ami azt illeti, egyszerűbb – embertől hallottam itt Angliában, hogy az angol a világ legnehezebb nyelve egyrészt a sok akcentus, másrészt az írás és ejtés különbözősége miatt. Akik így nyilatkoznak, azok maguk egyetlen más nyelvet sem beszélnek.
Néha megerősítést várnak tőlem, amire én úgy isten igazából képtelen vagyok, és inkább olyasmiket szoktam mondani, hogy az elboldoguláshoz már elégséges szintre azért nem olyan pokolian nehéz eljutni, aztán ennyiben maradunk.
Egy utasom az eddig szokásosan lefolyó beszélgetést megtoldotta azzal, hogy ő rengeteget olvasott Magyarországról (is). Itt persze megkérdeztem, hogy na és miket. Erre sejtelmes mosollyal megcsóválta csak a fejét, mint aki csak jelezni akarja, hogy többet tud annál, mint amit hallani szeretnék, és azt mondta, hogy nagyjából mindent tud, és ebből a mérhetetlenül óriási halmazból a II. Világháborút és a bűnözést emelte ki.
Itt nem is időztünk többet, hanem – tévesen – azt mondta, hogy az akcentusom osztrák, és a barátnőjéhez fordult, mintegy kérdőleg, hogy az megértette-e, hogy miről van itt szó (szomszédos országok), és felismeri-e a jelentőségét (én nem). A csaj úgy nézhetett, ami kielégítette a figurát, úgyhogy az belemelegedett a nyelvek témájába. (Kisebb összeget fel mernék tenni arra, hogy a figura nem tudott a magyar nyelv létezéséről).
Elmondta, hogy tehát az angol a legnehezebb nyelv, utána jön a kínai, és a japán, a többi ehhez képest nem is érdekes. Érdekes viszont, hogy a legtöbben a spanyolt beszélik a világon (valójában ugye híresen a mandarint / kínait), és hogy ez az állítása ne csak a levegőben lógjon, az egyébként portugál nyelvű Brazíliát hozta fel példának, majd hozzátette még Bolíviát, és végül elárulta, hogy nincs értelme egyenként sorolni a spanyolajkú országokat: egész Dél-Amerika ilyen. Megint a barátnőjére nézett, és – Észak-Amerikát viszonyítási pontként felhasználva – elmagyarázta neki, hogy Dél-Amerika merre van.
Tény, hogy az angolok nincsenek könnyű helyzetben, ami az idegen nyelvek elsajátítását illeti. Akárhova mennek, ott a helyiek inkább előbb, mint utóbb meg fognak próbálni angolul kommunikálni velük – és az sikerülni is fog. Ugyanakkor kénytelen vagyok lustaságra is gyanakodni, mert Magyarországon is ismertem olyan embert (jó, mondjuk ő ír volt), aki egy évtized alatt sem jutott messzebb a „keszenem szepen” és „djónapot” szókészletnél. Itt, Angliában mostanra viszont már tényleg tucatnyi emberrel beszéltem, akik három, öt, tíz éveket el tudtak tölteni úgy Németországban, Spanyolországban és egyéb helyeken, hogy semmit nem tanultak meg az adott ország nyelvéből azon túl, ami egy váratlan fordulatoktól és buktatóktól mentes sörrendelésén túlmutatna.
egypercesek 
ezt az igeidőkön való rugózást nem értem, bár gondolom, a totál elbxszott tanítás miatt gondolja mindenki, hogy úristen, azt a tizenkettőt mindet külön meg kell tanulni és ez a világ legnehezebb dolga. ugyanúgy múltról, jelenről meg jövőről beszélünk, csak van pár plusz nézőpont, amik szerencsére egyébként következetesen ragozódnak. aki megérti a simple/progressive/perfect lényegét, az nem 12 opció közül választ ki egyet, hanem ezeket az aspektusokat variálja. persze ahhoz, hogy ez automatikussá váljon, nagyobb mennyiségű szöveg olvasása/hallgatása kell, ezt meg ugye kevés tanuló teszi meg a szűk órakereteken kívül.
KedvelésKedvelés
Jó, ha úgy nézzük, hogy teljesértékű, akkor ennek definiálása után nyilván lehet ez így. Kérdés, hogy mit is értünk ez alatt? A tájszavak használatát és a más (köznyelvi) szavak mellőzését? Ilyen valóban nem nagyon van, de ez minden bizonnyal nem magyarországi jellemző, hanem a közmédia, a közoktatási rendszer és a globalizáció helyi hatásai miatt van így. Én azonban úgy gondolom, ha valaki a zárt e-ket következetesen ö-nek ejti, az a-t á-nak, az ó-t áó-nak, az nyelvjárást beszél. Székelyföldön élvezet hallgatni ahogyan beszélnek, s nem kell sokat keresgélni. román szavakat is belekevernek a beszédbe az újabb fogalmaknál, ismerőseink a biztonsági öv helyett a román megfelelőt mondják. Kárpátalján, a Nyírségben a jáó-zás (jó), káólázás (kóla) mellett még hazsnálnak máshogy szavakat is, kell helyett kellesz, a lécet pl. lecet-ként teszik tárgyesetbe, úszó helyett pedzőt mondanak. Székelyföldön pl. kb. 10 éve volt, hogy derültséget okozott, hogy egész nap a “dugást” csinálták, na ez a patakon a töltés javítása volt, nem az amire mi gondolnánk. És ők nem értették először mit értettek a magyarországiak, azok meg azt nem, hogy mit csináltak a székelyek. Vannak ilyenek. Mi a nyelvjárásokat elsősorban kiejtésbeli különbségekként tanultuk, másodsorban tájjellegű szavak használataként, az első azért még nem jelentéktelen számban létező dolog.
KedvelésKedvelés
“hecsedli” Ez erdélyi tájszó? Ismertem (nem Erdélyből), de nekem elég németes eredetűnek hangzik. (Ettől persze még lehet erdélyi szász.)
@orangeman: :)))
@Bogyó 2: “de a német-angol-francia hagyományokon túl már csak spanyolajkúak és a feketék kulturális jegyei színesítik”
Mi az, hogy “már csak”? 🙂 Pár év, és többségbe kerülnek az USA-ban a spanyolajkúak.
KedvelésKedvelés
@maxval a gondolkodó birca: OK, akkor maradjunk annyiban, hogy van “kanonizálva” olyan is, ami a gyakorlatból kiveszett. (Bár végül is a magyarban is van/volt ilyen: “lett vala” stb.)
KedvelésKedvelés
@Balt:
9 igeidő gyakorlatban van, 3 meg csak a művelt nyelvben. Összesen 12.
KedvelésKedvelés
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ez érdekes, hogy mit tekintünk hibának. A műveletlenebb emberre jellemző, hogy nem beszél eléggé választékosan és ez néha bánccsa(!) az ember fülét. Nem különbözteti meg tehát a kijelentő és felszólító mód szerinti ragozást, a személyeket (-nék helyett -nák), vagy hasonló szavakat (míg helyett is még). Az ilyen beszéd pont, hogy szegényíti a nyelvet annak gazdag kifejezőképessége, árnyalatai helyett, ezért ezt nem tájnyelvnek, nyelvjárásnak tekinthetjük, már csak azért sem, mert ezek általánosak és nem a tájtól, hanem a beszélő műveltségétől, intelligenciájától függenek. De néha győznek ezek célszerűségi okokból. Az angolból is így kophatott ki a magázódás, ezért most máshogyan fejezik ki a távolságtartást.
De ott is előfordul, ami azért talán valóban felesleges bonyolítás, hogy was helyett is were-t használnak, vagy a rendhagyóan ragozott, fokozott szavakat is rendszerint próbálják megváltoztatni, a fülem hallatára mondta egy angol srác, hogy gooder a better helyett, igaz, a barátnője hátbavágta, hogy miket mond már!
KedvelésKedvelés
Floridában azt tapasztaltam, hogy a spanyol ajkú népek nem igazán akarnak megtanulni angolul, ők nagyon szépen elvannak saját nyelvükkel is. De hasonló volt a helyzet pl. az üzbegisztániakkal is, ők mintha direkt nem lennének hajlandók tanulni az angolt, mintha így tiltakoznának a szolgasorsuk miatt.
KedvelésKedvelés
@Balt: Ezt ennyire nem tudom, mindenesetre én Erdélyben találkoztam úgy először a hecsedli szóval, hogy étlapon is így írták, és gondolkodott a pincérnő egy ideig, hogy ezt, hogy mondják magyarul. Ugyanígy az áfonya (kokojza) Aztán lehet, hogy másutt is mondják, s a német eredet se kizárt, nem tudom.
Mi az, hogy “már csak”? 🙂
Úgy értettem, hogy mást már nem nagyon lehet említeni, nem a számarányokra értettem.
KedvelésKedvelés
A poszthoz:
Az hogy az angol nehéz nyelv butaság. Ha nehéz lenne nem lehetne világnyelv, a latin is kőegyszerü, könnyen tanulható nyelv volt/van.
Ugyanakkor az is igaz, hogy mesterfokra, irodalmi szintre eljutni angolul sem könnyü. De az üzleti/mindennapi angolt bárki megtanulhatja, max. a kiejtése nem lesz soha megfelelő, de mit zavarja ez a 4 generáció óta Londonban élő indiaiakat v. az arkansasi rabszolgaivadékokat vagy a californiai latinókat?
Ezeknél pedig a legdurvább hunglish kiejtés sem rosszabb.
Személyes tapasztalatom alapján pl. már most sem nehezebb bp-en angollal boldogulni, mint a mediterrán Európában v. Franciaországban. Németországban, Benelux-ban, Skandináviában viszont gyakorlatilag az idősek egy részét leszámítva mindenki egész jól beszél angolul.
KedvelésKedvelés
@Mijo: Üzbégek? Hol? Amerikában?
Amúgy valóban jellemző egyre több befogadó országban, hogy a befogadottak gyakorlatilag nem asszimilálódnak, s egyfajta területfoglalás történik, nem is érzik magukénak sem a befogadók kultúráját, se magát az államszervezetet. Idő kérdése és a befogadók lassan nem érzik a saját otthonuknak az országukat, illetve Trianonhoz hasonló esetek fordulhatnak elő. Ezt jelzi az eddig oly toleráns nyugati országokban a szélsőjobb erősödése, a svájciak mecset-ellenes népszavazása és így tovább. És ugye az meg fel se merül, hogy Isztambulban gótikus katedrálisok épüljenek, mert a svájciak nem költöznek oda.
KedvelésKedvelés
Próbálta már valaki a thai helyesírást a 15 t betűvel, 6 n betűvel, 6 k betűvel, stb? Ahhoz képest a magyar j-ly kész örömóda… http://www.omniglot.com/writing/thai.htm
KedvelésKedvelés
@Tiszteltetem Brüsszelet: A másik élő ‘világnyelv’, a spanyol is egyszerü mint a p*csa. Olyan aki már beszél angolul/olaszul/románul/franciául, vagy tanult latint vmikor, max. 6 hónap alatt/napi 1 óra ráfordítással/ használható spanyol nyelvtudást szerezhet, ingyen, úgy hogy a gép elől fel sem kell kelnie, pl. a Duolingoval.
peace of cake
KedvelésKedvelés
@Tiszteltetem Brüsszelet: “Személyes tapasztalatom alapján pl. már most sem nehezebb bp-en angollal boldogulni, mint a mediterrán Európában v. Franciaországban. Németországban, Benelux-ban, Skandináviában viszont gyakorlatilag az idősek egy részét leszámítva mindenki egész jól beszél angolul.”
Ez így van. A franciáknál egyébként meg sokszor inkább a nem akarás az ok. érdekes, a németek viszont nem problémáznak ezen, lehet, hogy ideje lenne átértékelni azt, hogy a németek tartják magukat felsőbbrendűnek. Van iylen, de szerintem a franciák e téren semmivel se különbek. Pl. az Eurovíziós Dalfesztiválnál mindig franciául beszél a pontbeolvasó, a német, osztrák, svájci simán nyomja angolul, pedig a németek csak magukban is nagyobb népességet képviselnek, s hisztizhetnének rajta, hogy miért ne mondhatnák be ők is németül.
KedvelésKedvelés
@Tiszteltetem Brüsszelet:
“Ezeknél pedig a legdurvább hunglish kiejtés sem rosszabb.”
Ez hatalmas tévedés.
MINDEN angol megismeri azonnal mi a tájszólás és mi az idegen akcentus.
Mint ahogy egy magyar is felismeri ki beszél palócul és ki csak szimplán rosszul.
A hunglish ejtés egyszerűen egy rossz idegen akecntus, s soha senki sem fogja gondolni a beszélőjéről, hogy biztosan karibi vagy ausztrál angol.
KedvelésKedvelés
@Bogyó 2:
Ez ESC hivatalos nyelve az angol és a francia. A német nem.
KedvelésKedvelés
@Tiszteltetem Brüsszelet:
“Használható” nyelvtudást bármilyen nyelven lehet 6 hónap alatt szerezni, csak ez olyan B1-es szint lesz, nem több. Kínaiul is, leszámítva persze az írást, ami objektív nehézség.
KedvelésKedvelés
@tobias2:
Na igen, ez mindig gond, ha a helyesírás a nyelv egy korábbi verzióját tükrözi. Így a helyesírás egyfajta műveltségi teszté válik.
De így is szuperkönnyű ez, hiszen a thai betűírás, azaz mindenképpen könnyebb minden nem-betűírásos nyelvhez képest.
KedvelésKedvelés
@maxval a gondolkodó birca: A múlt héten láttam egy táblázatot, csak azt kéne megmutatni, meg a 9 alapvető eltérést, pl. a H-kiesést, a hosszú A – rövid-A eltérést (bath – baath vagy bath), az L-vokalizációt (field = fieud, milk = miuk), az á és u eltérést (a ‘but’ szó kiejtése), a diftongusokat (gate – gét vagy gejt), a szóvégi -ng kiejtése, rotizáltság… Ennyi… Nem kell tudni az összes dialektust, csak alapjaiban annyit, hogy mi lehet a jellemző, és miből lehet felismerni, hogy kb. mi lehet a szó, amit kiejtenek…
KedvelésKedvelés
@Bogyó 2: ‘Ez így van. A franciáknál egyébként meg sokszor inkább a nem akarás az ok. érdekes, a németek viszont nem problémáznak ezen, lehet, hogy ideje lenne átértékelni azt, hogy a németek tartják magukat felsőbbrendűnek.’
Osztrákoknál is előjön soxor ez a ‘csakosztrákul’ téma, pedig értenek angolul a kötsögök.
KedvelésKedvelés
@maxval a gondolkodó birca: mi az a b1?
KedvelésKedvelés
@Eino81:
Így igaz.
Minden nyelvjárás felismerhető egy pici hozzáértéssel.
Mondjuk a brit és az amerikai filmek miatt eleve könnyű a sztendert amerikai és a sztendert brit (oxfordi) megkülönböztetése, hiszen a legtöbb filmben e kettő valamelyikén beszélnek.
De mondjuk a néger amerikai is felismerhető könnyen, sok amerikai filmben így beszélnek.
Az amerikaiban eleve kevesebb magánghangzó van, mint a britben, így könnyebbnek mondható hangtanilag.
KedvelésKedvelés
@Tiszteltetem Brüsszelet:
Hat szint van az európai nyelvtudásfelmérő rendszerben, A1, A2, B1, B2, C1, C2.
Az A1 – képes megérteni mit mond a másik, ha az kevés szót használva lassan beszél, s képes egyszerű szavakkal válaszolni, persze jelentős hibákkal, rossz kiejtéssel.
A C2 – képes bármilyen témában kommunikálni választékosan, csak a kiejtése árulja el, hogy nem anyanyelvi beszélő.
A többi meg a 2 között.
KedvelésKedvelés
@maxval a gondolkodó birca:
“A közhidelemmel ellentétben, a magyar NEM fonetikus nyelv.”
Pontosabban a magyar helyesírás nem fonetikus. Egy nyelv nem lehet fonetikus vagy nem fonetikus, csak az írás lehet az vagy nem az.
KedvelésKedvelés
@Eino81:
Egyébként ezt ajánlom: http://www.youtube.com/watch?v=2nAnT3PASak – két angoltanár csinálja ezeket a videókat, az egyik angol, a másik amerikai.
KedvelésKedvelés
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Természetesen igazad van. Kimaradt egy szó hozzászólásomból.
KedvelésKedvelés
@Eino81: na igen, én tanártól kiejtésről értelmeset először egyetemen hallottam, angol szakon persze. és azt is látom, hogy hányan csak hanyadjára mennek át hangtanvizsgákon, és hogy ezek egy része bizony hamarosan tanítani fog (vagy már tanít nyelviskolákban). a legtöbb diák pedig nemhogy a rendes kiejtést nem sajátítja el, de még fülelni sem tanul meg, hiszen azt hallja csak, amit leírva lát (pl. az -ed suffix 3 kiejtése közül az átlag magyar beszélő maximum kettőt különböztet meg).
láttam oktatóvideót bevándorlóknak szánt angol óráról brit tanárral, aki már a legegyszerűbb igeidőknél azonnal tanította a mondatszintű hangsúlyokat, a magyar oktatási rendszerben hozzám ez pl. csak egyetemen jutott el.. de ilyen 444 nyelvtani szabály meg 888 kérdés és válasz angol nyelvből jellegű könyvekkel meg tele vannak a könyvesboltok, és a nyelvvizsgaközpontú oktatásunkban más igazából nem is lényeges.
KedvelésKedvelés
@maxval a gondolkodó birca: köszi
KedvelésKedvelés
@Bogyó 2:
“ezért ezt nem tájnyelvnek, nyelvjárásnak tekinthetjük, már csak azért sem, mert ezek általánosak és nem a tájtól, hanem a beszélő műveltségétől, intelligenciájától függenek.”
Pontosan, de hát te is tudod, hogy a nyelv nemcsak táj, hanem társadalmi réteg, műveltség stb. szerint is tagozódik. Egyazon területen másként beszél a pap meg a tanár, és megint másképp a kocsmák népe. Pedig talán csak párszor tíz méter választja el őket.
Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy a kocsmanyelv hibás lenne, hiszen a funkcióját tökéletesen betölti. De tovább megyek, a kocsmában a művelt irodalmi nyelv lenne a hibás beszéd: igencsak kilógna a sorból.
És akkor még nem beszéltünk a mindenféle szubkultúrák és szakmák zsargonjáról.
KedvelésKedvelés
@moesko:
A magyarországi nyelvtanítás súlyos baja, hogy NEM foglalkozik a kiejtéssel, mondván “majd később” meg “nem annyira fontos”.
Pedig ezzel kellene kezdeni. Ugyanis óriási baj, ha valaki “majd később” kezd ezzel foglalkozni, akkor már sokkal nehezebb kijavítani a begyakorolt hibás ejtést. Különösen az angol esetében, ahol sokszor a leírt alakból nem is lehet mindig következtetni a kiejtésre.
Sokszor angolul nagy szókinccsel, hibátlan nyelvtannal beszélő magyarok sem tudnak alapvető angol hangtani dolgokat!!!
KedvelésKedvelés
@maxval a gondolkodó birca: A tanárok sem ismerik a kiejtést. Honnan ismernék?
Aki mo-n angolul tanul, annak a 20%-a sem fogja soha használni semmire a beszélt nyelvet(írásos az kell a net miatt). Aki meg igen, az nézzen sok filmet, vagy járjon itthon angol anyanyelvü társaságba, és füleljen. Nagyon egyénfüggő, hogy valakire a kiejtés ráragad-e, vagy nem.
Én ismerek olyan szlovákiai magyart, aki máig durva akcetussal és hibásan beszél szlovákul (mondjuk ez nem gátolta meg abban hogy országos szinten is kiemelkedő céget építsen), elvileg szlovák környezetben él(családot, barátokat leszámítva). Ja és 60 felé ballag…
KedvelésKedvelés
@maxval a gondolkodó birca:
Tegyük hozzá, 8-10 éves kor után már gyakran nem is lehetséges elsajátítani a jó angol kiejtést. Mivel az angol máshol, másképp képzi a hangokat, mint a magyar, ez egy adott kor után annyira rögzül, hogy sokszor még erőlködve sem fog menni a jó kiejtés.
Persze az sem feltétlenül jó, ha angol nyelvűnek meghirdetett óvodában magyar akcentussal beszélőktől tanulja a gyerek a kiejtést.
KedvelésKedvelés
@Tiszteltetem Brüsszelet:
“Honnan ismernék?”
Ilyen kérdést komolyan fel lehet tenni az internet korában?
Még párszázezres nyelvekről is lehet anyagot találni a neten. Nem beszélve a jelenlegi világnyelvről.
KedvelésKedvelés
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
8 éves kor után semmilyen nyelv kiejtését sem lehet elsajátítani.
Ezt saját magamról tudom a legjobban. 3 éves koromban megtanultam spanyolul, idegen akcentusom sem volt. Aztán 6 évesen magyar környezetbe kerültem, s a nyelvet tökéletesen elfelejtettem. Csak a számokra és a játékmackóm nevére emlékeztem már.
Aztán 14 évesen elkezdtem újra tanulni a spanyolt. Nulláról. S persze már sosem lett akcentusmentes kiejtésem.
De törekedni kell mindenképpen a jó kiejtésre, akkor is, ha a végcél nem érhető el.
KedvelésKedvelés
@otgorbebogre: Japánban is azzal kezdik, hogy megtanulják leírni a szakszavakat…
KedvelésKedvelés
@Tiszteltetem Brüsszelet:
Sorosnak mind a mai napi van enyhe magyar akcentusa angolul, pedig 60 éve ott él, de látszik, hogy gyerekként nem tudott angolul.
KedvelésKedvelés
@Kovacs Nocraft Jozsefne: @maxval a gondolkodó birca: 6 éves kor után már nem igazán lehet új hangok kiejtését megtanulni, így akcentusos lesz a kiejtés.
KedvelésKedvelés
@Tiszteltetem Brüsszelet: a fülelés magadtól nem feltétlenül tökéletes. ezért egyszerűbb elmondani olyan egyszerű, de nem feltétlenül egyértelmű dolgokat, hogy nem minden nyelvnek tök ugyanaz a hangkészlete, és ne erőltesd a magyar magánhangzókat, hogy pl. az angol zöngésség szerinti hasonulás fordítva működik, mint a magyar, meg ilyenek. lehet, hogy vannak istenáldotta tehetségek, akik maguktól is helyesen hallanak mindent, de az átlag alapvetően az általa jól ismert rendszernek fogja megfeleltetni az ismeretlen hangokat. lehet, hogy érdemesebb lenne félórát rászánni arra, hogy az osztálynyi gyerekkel valami hülye játék keretében félóráig a ‘th’ helyes kiejtését gyakoroltatja a tanár, és bár nem mindnek fog rögtön összejönni, legalább azt megjegyzik, hogy törekedjünk arra, hogy nem sz-t és nem t-t kellene mondani.
két rokon kisgyerek kéttannyelvűben kezdte az iskolát nemrég, hát a víz levert tőle, hogy épphogy magyarul megtanultak írni, rögtön olyan dolgok vannak a környezetismeret-füzetben, hogy nightingale (nájtingél), mert az kxrvafontos, hogy le legyen írva tökéletlen magyar fonetikus átírással minden szó, rögzüljön már rögtön az elején egy következetlen és használhatatlan gyakorlat.
KedvelésKedvelés
@maxval a gondolkodó birca: A thai nyelvben a betűk csak a belépő szintű nehézségi szintet jelentik. Utána jön a még nehezebb kiejtés, és a tipikusan erősen kultúrakontextusos szövegek megértése, ami pusztán a szavak alapján nem megy. โชคดีครับ,แม็กซ์วาล์
KedvelésKedvelés
@Bogyó 2: Miért tűnik ez eretnekségnek? Van ott mindenféle náció.
KedvelésKedvelés
@Online Távmunkás:
Én 9 évesen kezdtem a németet tanulni, igaz, anyanyelvi tanártól. A németek szerint nem hallani idegen akcentust a kiejtésemen, csak az tűnik fel nekik, hogy “szokatlanul szép”. Ami itt azt jelenti, hogy a Bühnensprachét tanultam, vagyis nem beszélek semmilyen tájnyelvi akcentust. Valahogy úgy, ahogy a TV- és rádióbemondók a nem regionális adókon.
Az angolt már később kezdtem, ott sajnos érezhető az akcentusom.
KedvelésKedvelés
@maxval a gondolkodó birca:
A fenti neked is ment.
KedvelésKedvelés
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Beférnél az SSbe is.
KedvelésKedvelés
@Kovacs Nocraft Jozsefne: A németben kevesebb a magyarban használtaktól eltérő hang, mint az angolban.
KedvelésKedvelés
@Bogyó 2: a -li egyféle (dél)-német kicsinyítő képző. De keresgéltem egy picit:
hu.wikipedia.org/wiki/Nokedli#Etimol.C3.B3gia
Máshol (http://www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/FazakasEmese_reszIdegen.pdf )
“Német nyelvi hatás elsősorban a társasági élet, az öltözködés, divat fogalomkörében érezhető (…) de folytatódik a lakásra, lakókörnyezetre, az étkezésre, szakácsmesterségre utaló szavak átvétele (pl. hokedli, kaszni ’szekrény’, parkett, sámli, stelázsi; cimet ’fahéj’, cvekedli ’kockatészta’, csuszpájz ’főzelék’, fasírt, garnírung, hecsedli, kapucíner ’capuccino’, kuglóf, ringló, slukk, smarni ’édességféle’, snapsz, snidling ’metélőhagyma’ stb.),
valamint a katonai szókincs is gazdagodik német eredetű szavakkal (pl. paroli,
priccs stb.).”
“A német Hötscherl – bajor Hetscherl – dl kicsinyítőképzővel a magyarban az osztrák-bajor nyelvjárásokból átvéve hecsedli – csipkebogyó, ill. az abból készült lekvár.” (Index fórum)
Értettem a “már csak”-ot :), viszont az lehet a valóság, amit @Mijo: ír.
KedvelésKedvelés
@Bogyó 2: “Üzbégek? Hol? Amerikában?”
Feltételezem, hogy az afganisztáni háború felvonulási területeként használt üzbég-amerikai “kapcsolatrendszerről” lehet szó.
Sajnos vagy sem, a további értékelésben teljesen igazad van.
KedvelésKedvelés
@maxval a gondolkodó birca: 🙂 Itt egy remek teszt, bár nem kifejezetten az akcentus alapján, sőt, kimondottan a nyelv”helyesség” szerint értékel, amúgy meglepően jó eredménnyel. 🙂
KedvelésKedvelés
@Balt: Ja, itt, a napokban népszerű a Fb-n:
http://www.gameswithwords.org/WhichEnglish
KedvelésKedvelés
A valóság prózaibb. A külképviseleti szervek megkenhetőségén múlik a dolog. Megvan a vízum feketepiaci ára. Pl. az üzbégeknél 10-11 ezer dollár körül. Ezt ritkán tudja összeszedni egy család, ilyenkor összefog a rokonság, és a fizikailag strapabíró személyek javára összedobják a pénzt, akik elsősorban olyan államokba utaznak be, ahol mindennapos a feketemunka, ilyen Florida is, sőt, anélkül meghalnának. Ezek aztán éjjel-nappal güriznek, nagyon még szabadnapjuk sincs, és ezt teszik, míg bírják erővel, vagy míg le nem buknak és kitoloncolják őket. Akkor van baj, ha ez rövid időn belül következik be, mert otthon el kell számolni. Jobbik eset, ha csak a famíliával, de ha uzsorástól ered a pénz, akkor az ilyeneknek annyi. Mocskos dolgok ezek. Ja természetesen a munkaközvetítő is leveszi a saját jattját, vagy egy összegben, vagy folyamatosan minden egyes ledolgozott óra után kapva a percentet.
KedvelésKedvelés
@Tiszteltetem Brüsszelet:
“Beférnél az SSbe is.”
Bocs, de hogy jön ide az SS? Ugye nem arra célzol, hogy az itt írt pár kommentem már elég a nácivá nyilvánításomhoz?
KedvelésKedvelés
@Pécsi bölcsész: ja sajnos helyesen irni nem tudok mindig nyelvtan versenyeztem hogy meglegyen a negyes nyelvtanbol. ettol fuggetlenul meg angolul jobban tudok mint akiket tanitok (nem angolra).szomoru de ez van. mi koze ennek ahhoz hogy hol dolgozom? akarmilyen furcsan hangzik van olyan hogy valaki nem tud helyesen irni de bekerult jo egyetemre megkapta a diplomat/ phD-t.
KedvelésKedvelés