Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
Mi úgy tudjuk, hogy arab számokat használunk, de ez nem egészen azt jelenti, amit az ember elsőre gondolna. Tudomásom szerint – a római számokhoz képest – az volt az arab számok bevezetésének két fő hozadéka,
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
hogy megjelent a matematikában prímán hasznosítható tizedes vessző*, és a helyérték fogalma
Az általunk arab számként ismert számjegyek azonban nem is hasonlítanak azokra, amelyeket maguk az arabok használnak. Szíriában pl. csak ritkán láttuk a nyugati világban ismerteket. További érdekesség,
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
hogy jobbról balra írnak, de a számokat ugyanúgy jegyzik le, ahogy mi. Igaz azért, mert ők azokat is jobbról olvassák*.
* Ezt a kommentekből tudom; itt eredetileg valótlanságok álltak.
egypercesek 
inkább a tizes számrendszer és a tizedes pont fogalma az, amit konkrétan az araboktól kaptunk – igaz ők is csak közvetítették
KedvelésKedvelés
Tevedes azt gondolni, hogy az arab szamokat balrol jobbra olvassak. A helyiertekes irasmod logikajabol kovetkezik, hogy lejegyzeskor es ertelmezeskor is az alacsonyabb helyiertekek felol indulunk. Pl. az 1234-es szamban onnan tudom az ‘1’-rol, hogy nem szazast, tizest vagy egyest jelol, hanem ezrest, hogy megnezem hany szamjegy all mogotte, azaz mi a helyierteke. Ahogy europai modi szerint haladunk balrol jobbra, eloszor vegig kell futnunk a teljes szamon, hogy lassuk melyik a legnagyobb helyiertek, majd szepen a legnagyobb helyiertek felol haladva kiertekeljuk a szamot. Az arabok ezzel szemben az alacsonyabb helyiertek felol indulnak, hiszen jobbrol balra olvasnak. Ezzel megsporoljak a kiertekelest megelozo szamjegy szamolast. Pl. az 1234 eseteben, jobbrol balra haladva eloszor jon a 4-es, errol az olvaso tudja, hogy 4-et jelent, majd folytatja az olvasast, jon a 3-as, mivel azonban mar volt elotte egy negyes, tudja, hogy most ez 30-at jelent, stb., stb… Vagyis egy pillanatra se kell valtoztatnia az olvasas iranyan. Mi atvettuk toluk a szamokat (amiket ok az indiaiaktol szereztek), de nem valtoztattuk meg az iranyt, igy mi nem olvassuk “logikusan” a szamokat.
Erdekesseg meg, hogy naluk a nulla az egy pont, ami annyit jelol, hogy ott is van egy “bianko” helyiertek.
KedvelésKedvelés