A nagybeteg büntetése

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}

Jár ide a boltba egy házaspár. A feleség kíséri a férfit, aki reménytelen igyekezettel próbálja hasznossá tenni magát. Körülbelül 180 centi magas lehet, de nem több 50 kilónál, ólomszínű pergamen a bőre, mozdulatai lassúak, tétovák és erőtlenek, riadt, vizeskék szemeivel mindig csak pár lépésnyire tekint előre, ezek a remegő lépések pedig láthatóan komoly fájdalmat okoznak neki. Nagybeteg.

Még ha útja végéhez közeledő alkoholista is lenne (amire azért van esély), erős túlzás, sőt, irreleváns és igazságtalan, ahogy a többi vásárló viszonyul hozzá. Olyan megvetéssel vegyes undorral szemlélik, mintha árváktól lopott pénzen vett atombombát dobott volna Sopronra. Pedig megfizetett a bűnéért a többi vásárló ítélete nélkül is. Már ha volt bűne egyáltalán.

Kétféleképpen is elsülhet

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

Életemben ma először láttam hasznát a küszöbömig jutó hittérítőknek. Ahogy a kopogtatásra kiléptem az előszobába, megéreztem a szagát, hogy a tűzön felejtettem a kávéfőzőt.

Ezt a jócselekedetüket a tudomásukra is hoztam, de semmi másban nem tudtunk megegyezni. Csak a nő beszélt, a fiatal srác félreállva hallgatta. (Ez általában így van: ketten jönnek, de az egyik nem csinál semmit, még a beszélő táskáját sem hozza).

Minden kérdésére korrektül válaszoltam, hogy igen, tudomásom van róla, nem, nem érdekel, igen, biztos, hogy a későbbiekben sem fog érdekelni, stb. Végig türelmes és elfogadó volt, ismételgette, hogy megért engem, amiért nem hiszek, mire én a legmélyebb tisztelet hangján arra kértem, hogy ne pazaroljon rám több időt, mert a küldetése halálbiztos kudarcra van ítélve. Ezt ugyan nehezen akarta elhinni, de végül mégiscsak ebben maradtunk.

Egy furcsa dolog azért itt motoszkál a fejemben. A nő azt mondta, hogy mostanában készülődik valami nagyobb horderejű változás, és – mivel Jézus mindenkit személyre szólóan, és szüntelenül figyel – attól függően, hogy hogy viszonyulok az istenhithez, kétféleképpen is elsülhet a dolog…

A szappan sejtés

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

Messze nem látok még minden részletet pontosan, csak annyit tudok, hogy egy ország prosperitásának megalapozásánál mindig ott vannak az olyan emberek, akik a már használhatatlanul kicsire zsugorodott szappant hozzáragasztják a következőhöz.

Zenét az alkalomhoz

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

A karácsonyi forgatagban szükséged lesz egy mp3 lejátszóra, benne elkeseredett, a fennálló világrend megdöntését áhító emberek által szerzett és előadott dühös, könyörtelenül bestiális zenével.

Mit mondjak?

Normal
0
21

false
false
false

MicrosoftInternetExplorer4

– Most erre mit mondjak?

– Miért, te azt hitted, hogy mindenre mondanod kell valamit?

Novemberi infláció

Most hallottam a hírekben, hogy – az üzemanyagárak folyamatos esésének sokadik hetében, és a fogyasztás szakadatlan szűkülése közepette – a Magyar Nemzeti Bankot meglepte az alacsony novemberi inflációs adat. Tűkön ülve, magamra parancsolt reménykedéssel várom a következő híreket, hátha lesz bennük valami homályos utalás arra, hogy stratégiai szakembereink mégis értik, hogy mi történik az országban.

Ugyanaz

A két dolog társadalmi megítélése ugyan radikálisan eltér egymástól, de a helyzet mégiscsak az, hogy a kutyák a kocsma és a kilósruha-bolt előtt ugyanolyan szomorúan ülnek.

Hazai

– Látom, otthonról hoztál ebédet. Az benne a legjobb, hogy hazai, nem igaz?

– Nem. Az benne a legjobb, hogy finom.

Mikulás

Feltűnt, hogy a ma reggel a munkaállomásomnál talált tej-bevonómasszás mikulás rajzolt szemei rettegéssel merednek egy tőle balra elhelyezkedő, rejtélyes tárgy vagy személy felé. Akárhogy mozgatom, forgatom a mikulást, szemei nem mozdulnak, a belőlük sugárzó balsejtelem nem enyhül. Mivel én nem látok semmi, illetve senki rémisztőt, illetve úgy is forgattam, hogy tekintete falba ütközzön, kénytelen vagyok azt gondolni, hogy rémületének okozója csak túlhajszolt agyában létezik.

Jött egy húsvér mikulás is (zselés szaloncukrot osztott). Őt biztonsági őr kísérte. Egyrészt nyilván akármi is lehet a zsákjában, másrészt – gondolom – nem tudta megmondani a portán, hogy pontosan kihez jött.

Félsiker

Az utóbbi napokban – otthon – egy bazi nagy labdán (fitball) ülök a számítógép előtt. Ebben az a pláne, hogy kénytelen vagyok feszes tartással, egyenes derékkal ülni, hogy megmaradhassak rajta, ezáltal javul a tartásom, mert olyan izmok erősödnek meg a gerincem környékén, amiket egyébként nem nagyon használok. De a lényeg, a végső cél, hogy a derékfájásra való hajlamom is csökkenjen.

Most ott tartok, hogy izomlázam ugyan nincs, de azért érzem, hogy hol dolgozott az izom. Pár órán át azt is érzem, hogy ezeknek az izmoknak a bedurranása valóban egyenesíti a hátamat. Viszont tegnap óta kifejezetten kellemetlen, hátfájós érzés, ha normálisan (azaz a szokásos hanyag tartásommal) ülök a széken, vagy egy fotelban. Ugye a fitball titkos működésének nem az a lényege, hogy fájdalom-okozásos büntetéssel sújtja a helytelen tartást, ugyanakkor az egyenes tartáshoz nem szoktat hozzá?

Megosztás:

Megosztás:

Megosztás:

Megosztás:

Megosztás:

Megosztás:

Megosztás:

Megosztás:

Megosztás:

Megosztás: